Évindító rendezvény 2014
Nyomtatás E-mail



2014. január 23-án tartotta hagyományos évindító rendezvényét az Agromag


Tavaszias időjárás mellett, akkor még nem is számítva a tél eljövetelére, január 23-án tartottuk évértékelő, évnyitó rendezvényünket.

Mátrai Pál ügyvezető a tavalyi évet értékelve elmondta, hogy 2013 az Agromag legsikeresebb éve volt. Az árbevételt 1 milliárd forinttal, 4,5 milliárd Ft-ra sikerült növelni. Köszönhető ez annak, hogy csaknem minden tevékenységben sikerült növekedést elérni, valamint a legjelentősebb napraforgó vetőmag ágazatban az átvételi ár is nagymértékben, átlagosan 20%-kal nőtt az előző évihez képest.  2013-ban a megrendelőink részére 4000 hektáron állíttathattunk volna elő napraforgó-vetőmagot, de nem tudtunk ekkora izolációs területet biztosítani.  Végül 3300 ha szaporítóterület volt, mely a hazai előállításnak kicsit több mint 60%-át adta.

A termések lényegesen szórtak, elsősorban az időjárási anomáliák miatt, 500 kg/ha-tól 2,2 t/ha-ig minden előfordult. Az átlag 1,5 t/ha volt, mely a vetőmag magas átvételi árával számolva igen jó árbevételt, és kiemelkedő jövedelmet jelentett. Különösen szembetűnő ez, ha az árunapraforgóhoz viszonyítjuk, melynek az átvételi ára lényegesen csökkent.  A napraforgó-feldolgozás a hazai termelésen kívül számos európai, sőt ázsiai és tengeren túlról származó vetőmag végleges feldolgozását, csávázását és kiszerelését jelentette. Az üzemből kikerült mennyiség megközelítette a 600 000 zsákot, mely a kontinentális Európa felhasználásának közel 20%-át jelenti.

Eladtuk szinte a teljes megtermelt tavaszi és őszi vetőmag mennyiséget a saját fajtáinkból. Ez a legtöbb esetben növekedést jelentett. Elfogyott szinte az összes kukorica és szója vetőmag. Kiemelkedő növekedés volt őszi árpa és őszi búza vetőmag értékesítésben.

A malom az új termésig nyereséget, utána veszteséget termelt, most enyhe nyereség mellett működik. Mióta Romániában 9% lett a liszt forgalmi adója, azóta 30 %-kal növeltük az oda irányuló liszt exportot.

105 fővel gazdálkodtunk, hitel nélkül.

A 2000-ben indított kalászos nemesítési programunk első eredményei is megszülettek: két árpafajtát regisztráltak, valamint a 2008-ban a kompolti intézettől átvett kendernemesítésben is megszületett az első két saját fajta.

Idén napraforgó-vetőmagra nagyobb a termelési igény, mint a lehetőség. Sajnos kénytelenek vagyunk a termesztést nagymértékben csökkenteni, így az ez irányú igényeket nem tudjuk kielégíteni. A napraforgó tőzsdei ára csökkent, ezért most a vetőmag termeltetési árát is csökkenteni kell. Szerződéskötés után az ár már nem függ a tőzsdétől, így az árbevétel tervezhetővé válik és a jelenlegi napraforgó és kukoricaárakhoz képest lényegesen nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtet.

Integrációs tevékenységünket továbbra is fenntartjuk, ha a partner tőlünk vásárolja az általunk képviselt fajta vetőmagját.


Lukács József a NÉBIH tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese a vetőmagszektort érintő jogszabályváltozásokról tartott előadást. 3 törvényt, 7 rendeletet és az Európai Uniónak a szektort érintő, kidolgozás alatt álló jogszabályalkotását említette különböző részletességgel. Az egyik legfontosabb változás a 2003. évi LII. (vetőmag törvény) módosítása, mely 2013. évi CXCIX. törvény (2013. XI. 28.) alatt jött ki. Felépítése a következő:

  • Általános rendelkezések (1§-3§): fogalmak,  
  • Genetikai anyagok megőrzése és fenntartása (4§)
  • A növényfajták állami elismerése (5§-13§)
  • A növényfajták fenntartása (14§)
  • A szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala (15§-17§)
  • A vetőmag-előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályai (18§)
  • Törzsültetvény (19§)
  • Szaporítóanyag-minősítés (20§)
  • A szaporítóanyag csomagolása, jelölése (címkézése) (21§)
  • Hatósági feladatok, a szakigazgatás szervezete (22§-24§)
  • Az állami feladatok pénzügyi fedezete (25§-26§)
  • Szankciók (27§)
  • Minőségvédelmi bírság (28§)
  • Záró rendelkezések (29§-32§)


A főbb változások az alábbiakban foglalhatók össze:

  • GMO szennyezett vetőmag fogalma,
  •  döntés az állami elismerésről,
  •  szaporítótábla fogalma
  • védőtávolságok érvényesítésének szabályai, zárt körzet
  •  szaporítóanyag előállítással és forgalmazással kapcsolatban vezetett közhiteles hatósági nyilvántartások,
  •  szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt károsult termelők kártalanítása, (rendeletalkotás folyamatban)
  •  tájfajtákra, a zöldség és gyümölcsfajták forgalmazására vonatkozó uniós irányelvek átültetése.

Lukács elnökhelyettes úr mindegyik témakört röviden ismertette, és a felsorolásból látszott, hogy a törvényhozók milyen mennyiségű új szabályt alkottak az elmúlt évben, melyekre mind a hatóságnak mind a termelőknek oda kell figyelniük. Ezután néhány statisztikai adatot mutatott a vetőmagszaporító területekről és a fémzárolások alakulásáról, melyek 2013-ban jelentős növekedést mutattak, jelezve, hogy a vetőmagszektor a 2010-es mélypontból fokozatosan és szépen emelkedik.


Benke Zoltán, a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának  osztályvezetője egy, a vetőmagtörvény által hozott újdonságot ismertetett. A törvényhozás felismerte, hogy Magyarországon a vetőmag stratégiai cikk, ezért bizonyos védelmet kell nyújtani azoknak a termelőknek, akik olyan vetőmagot kívánnak szaporítani, melynek izolációs követelménye van. Védelem csak olyan termelőknek jár, akik a törvény által előírt szabályokat betartják. A törvény 18. §-a foglalkozik a vetőmagelőállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályairól. A védőtávolság (VT) létrehozásának érdekében a vetőmag-előállító (VME) és a védőtávolságon belüli földhasználó (FH)

                               A.) szerződésben állapodhatnak meg vagy

                               B.) vetőmag szaporítási zárt körzetet (ZK) hozhatnak létre.


A törvény általi védelmet élvezni kívánó vetőmag-előállítónak 3 helyen közzé kell tennie a vetéstervét:

1.) helyi önkormányzat hirdetőtábláján,

2.) az illetékes kormányhivatalban,                     

3.) járási hivatalban,

Amennyiben a védőtávolságban lévő földhasználó számára a vetésterv kedvezőtlen és jelentős eredményveszteséget okoz a közzétételtől számított 30 napon belül a hirdető, vagy az ott megadott elérhetőségen megadott személy részére egyeztetési igényét jeleznie kell.

A földhasználónak bizonyítania kell, hogy ezen a területen jelentős anyagi veszteség nélkül nem tud mást termeszteni, nem tudja másképpen a vetésforgóját kialakítani vagy hasonló értékű és igényű vetőmag-előállítást végezni. A jelentős eredményveszteséget a végrehajtási rendelet határozza meg. Optimális esetben a vetőmag-szaporító és a védőtávolságon belüli földhasználó megegyezik, és a megegyezést szerződésben rögzíti. Ha a feleknek nem sikerül a megegyezés, akkor a vetőmagelőállító nyilatkozattételre hívja fel a földhasználót. Ezután jó eséllyel a felek megegyeznek és szerződést kötnek. A megegyezést kikényszeríteni ebben az esetben nem lehet, de amennyiben a felek megegyeznek, akkor azt be kell tartani. Korábban többször megtörtént, hogy mindenféle megegyezés ellenére volt olyan, aki azt nem tartotta be, és kimagasló értékű vetőmagtermő táblát kellett a szaporításból kivonni. Lényegesen bonyolultabb létrehozni, de a nagyobb egybefüggő vagy egymáshoz közel eső, több termelőt érintő vetőmagszaporító területek védelmét szolgálja a zárt körzetek létrehozása. Ezeket a kezdeményező szintén ki kell, hogy függessze, továbbá értesítenie kell a Vetőmag Szövetség és Terméktanácsot, és náluk kell kezdeményezni a zárt körzet kialakítását. Az egyeztetést március 15-ig be kell fejezni, az egyeztetés eredményeit megállapodásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a megegyezett és meg nem egyezett területeket és az elutasított ellenszolgáltatások felsorolását. A megállapodást az Agrárkamara ellenjegyzi, a VME megküldi a terméktanácsnak.


Békési Zoltán, a Syngenta területi képviselője elsősorban a napraforgó-termesztőknek adott át érdekes információkat fajtáikról és az általuk javasolt technológiáról. Ismertette a piacvezető portfoliót, mely hagyományos, IMI és HO napraforgókból áll. Új hibridjük a korai, IMI-s SY Estiva és a HO IMI Talento. Beszélt a neonikotinoidok korlátozásáról, azaz, hogy mivel jár és mi javasolható a Cruiser és társai 2 éves időtartamra vonatkozó betiltása miatt. Drótféreg ellen a Force 1,5 G talajfertőtlenítőt, levéltetvek ellen a Karate Zeont és a Judot ajánlják. Őszi kalászosban ez a hatóanyagcsalád nem lett felfüggesztve, a Celest Top tartalmazza a Cruiser hatóanyagát. Ideális a csírakori kórokozók és a korai időszak rovarkártevői ellen. Azon túl, hogy őszi árpában önmagában is nagy jelentősége lehet a vírusvektorok elleni védelemben, érdemes elgondolkodni napraforgó és különösen vetőmagelőállítás előtt vetett őszi kalászosban, hogy a talajlakó kártevők felszaporodásának némi kontrolljával az utóvetemény védelmét is szolgálhatják. Ez a védelem természetesen nem hasonlítható össze a célkultúra Crusieres csávázásának hatékonyságával, de erősen fertőzött területen szükséges technológiai elem lehet. A Celest Top összetétele: 25 g Difenokonazol, 25 g Fludioxonil és 262.5 g Tiametoxam.

Békési Zoltán ismertette a Cearfield technológiában az idei évtől a Syngentától beszerezhető Listego nevű gyomirtószert és magát a technológiát. Alapgyomírtásra és egyszikűek elleni, valamint gombák elleni védelemre is javasolt szereket. Végezetül érdekes információkat osztott meg a hallgatósággal a Syngenta napraforgó szádor elleni kutatásairól.


Pótsa Zsófia a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége főtitkára gabonapiaci aktualitásokról beszélt. Nemzetközi adatokra hivatkozva elmondta, hogy a világban a búza termelése és felhasználása is várhatóan növekedni fog a 2013/2014-es szezonban. Az EU-ban a termésnek szintén a növekedése, de a felhasználásnak a csökkenése várható. Érdekességként említette, hogy Románia Egyiptomba irányuló búzaexportja el fogja érni az 1,7 millió tonnát, ami lényeges növekedés az egy évvel korábbi 500 ezer tonnát. Ez a mennyiség helyi vákuumot eredményezhet. Vélhetően ez is oka annak, hogy Magyarországról Romániába irányuló búzaexportunk megnövekedett. A magyar export tervezhetőségének egyik legfőbb problémája a termés tervezhetetlensége, hiszen hazánkban a termésátlag rendkívül módon ingadozik. Az elmúlt 5 év termésátlaga 4,1 t/ha volt, mely jócskán az európai átlag alatt van. Tehát mind a termés növelésében, mind a termésingadozás csökkentésében van jócskán tennivalónk. Búzaexportunk legnagyobb célországai: Olaszország, Románia, Németország, Ausztria és Bosznia-Hercegovina. Az árak az egész világon jelentősen csökkentek az elmúlt éviekhez képest.



A világ kukoricamérlegében jelentős készletnövekedés várható, annak ellenére, hogy a felhasználás növekszik, mivel a kukorica termésének nagymértékű növekedésével számolnak. A kukorica átlagtermése Magyarországon az elmúlt öt évben alig haladta meg a 6 t/ha-t, mely eredménnyel hátulról vagyunk az ötödikek az EU-ban.  A búzánál elmondottak fokozatosan érvényesek a kukorica alacsony termésével és az évjáratonkénti hatalmas eltéréssel kapcsolatban. Az elmúlt szezonban (de még decemberben is) több riasztás történt az EU gyorsriasztó rendszerén keresztül kukorica határérték feletti aflatoxinnal való szennyezettsége miatt. Az EU éppen ezért fokozott elővigyázatosságra kérte a tagállamokat a dél-kelet Európából, azaz Bulgáriából, Romániából, Szerbiából, Ukrajnából, Magyarországról, Lengyelországból, Görögországból és Olaszországból érkező kukorica szállítmányok esetén. A GMP-t is (Jó Gyártási Gyakorlat) kiegészítették a kelet-európai országokból származó kukorica szállítmányokra vonatkozó mintavételi protokollal (a kritikus országból származó szállítmányokat 500 tonnánként mintázzák).

Pótsa Zsófia kitért még a határidős gabonaügyletekre. Ezek által a termelő bebiztosítja az eladási árat még a betakarítás előtt , de csak akkor jár el felelősségteljesen ha várható termésének csupán egy bizonyos %-ra köt határidős szerződést, ezzel is csökkentve kockázatát.

  • A vevőnek egy lehetőség a határidős ügylet, ami által folyamatosan a világpiacon lehet szerződéseket köthet, előre megszervezheti a logisztikát, de ha nem akar túl nagy kockázatot vállalni a lehető legrövidebb időn belül tovább is köti az árut.
  • A feldolgozó ipar beszállítója Európában csak olyan ügyfél lehet tartósan, aki hajlandó  határidős ügyletek bonyolítására. A feldolgozóipar fedezeti ügyletek nélkül nem működtethető ilyen hektikusan változó alapanyag árak mellett.
  • A határidős ügylet létrejöhet:
    • Közvetlenül eladó és vevő között
    • Vevő/eladó és Tőzsde között. Az eladó/vevő nem egymással, hanem az elszámolóházzal áll szemben.

Hasonlóságok a tőzsdei ügyletekhez képest

  • A felek megállapodnak az árról, a mennyiségről, a minőségről és a teljesítés időpontjáról

Különbségek a tőzsdei ügyletekhez képest

  • A Tőzsde teljes biztonságot jelent, nincs partner kockázat, költséggel jár.
  • A közvetlen eladó és vevő között létrejött ügylet a vevőnek többlet kockázatot jelent, a kereskedői kockázaton túl termelői kockázat is vállal.


Az Agromag fajtáit és azok terméseredményeit Mátrai Tibor termékfejlesztő ismertette. A kukoricák jellemzése előtt, azok jövedelmezőségéről mutatott be számításokat. A kukoricatermés nőtt ugyan 2013-ban a 2012-eshez képest, de még így is nagyban elmaradt az elvárásoktól. Még nyár közepén kitűnően néztek ki a kukoricák, de hihetetlen nagymértékű aszály és hőség jött rá augusztusban. Dacára az aszálynak a kukoricák nem száradtak le megfelelően. Ennek fő oka az volt, hogy a párologtató felület hirtelen tűnt el a kukoricákról. Egyes középérésű és késői fajtákat még a szokatlanul korai fagy is megcsípett, ezután a biológiai vízleadás leállt. A jövedelmezőségben azonban a legszembetűnőbb változást nem a közepes termés, nem is a kicsit magasabb nedvességtartalom, hanem a jelentős átvételi ár csökkenése okozta. Három év kedvező közgazdasági környezete után pofonként jelentkezett az árcsökkenés. Miután az árakra a termelőknek nincs ráhatásuk, kénytelenek a jövedelmezőség egyéb tényezőit befolyásolni. Legkézenfekvőbbnek tűnne a termés növelése. A KSH adatokat elemezve azonban az derül ki, hogy 2001 óta a kukorica hazai termésátlaga nem nőtt. Hiába jelent meg azóta számtalan kitűnő termőképességű hibrid, a zord körülményekkel sem az újak, sem a legnagyobb területen termesztett fajták nem birkóztak meg. A statisztika azt mutatja, hogy az új fajták semmivel sem bírják jobban a szélsőségesen száraz körülményeket, mint a régebbi fajták. 2005-ben 7,69 t/ha volt a termés, amit azóta sem sikerült elérni, csak egyszer megközelíteni. Ismerve az egyes nemesítőházak és hibridek termesztésben elfoglalt nagyságrendjét, valamint azoknak az országos termésátlag kialakulásában játszott szerepét, elmondható, hogy azok a „szűk esztendőkben” nem igazolják vissza a kísérleti eredményeket. 



A korai hibridek szerepére igyekezett felhívni a figyelmet. A koraiság ugyanis azon túl, hogy az alacsony betakarításkori nedvességtartalmával jelentős költség megtakarítást eredményezhet, növeli a termés biztonságát és kevésbé kiszolgáltatott az őszi kedvezőtlen időjárás okozta esetleges terméscsökkenésnek.

Megfelelő források és árbevétel híján a gazdák jelentős része kénytelen takarékoskodni. De honnan lehet és érdemes a pénzt elvenni? A statisztikai adatokból látszik, hogy a genetika önmagában nem növelte a termést az elmúlt évtizedben. Műtrágya és megfelelő gyomirtás nélkül egyetlen hibriddel sem lehet kimagasló eredményeket elérni. Ésszerű gondolkodás tehát a vetőmagon spórolni, és az így megmaradt összeget műtrágyára és növényvédelemre fordítani. Természetesen az olcsó kategóriában is a megfelelő, jó tulajdonságú hibrideket kell keresni, ilyenből is van bőven. Az Agromagnál a hihetetlen piaci versenyt négy hibrid állja: a Shakira, Eric, Temes és a Jennifer.

Termőképességben és vízleadásban a Shakira és az Eric nagyon közel állnak egymáshoz. 2013-ban az agromagos bemutatósorokban a Shakira lett a termésgyőztes, mint már oly sokszor korábban. A legalacsonyabb nedvességtartalmat pedig az Eric érte el, amely 2012-ben volt a termésgyőztes. Mindketten viszonylag jól viselték az elmúlt aszályos éveket is. A tapasztalat az, hogy ahol akkora volt az aszály hogy ezek a hibridek nem hoztak termést, ott a nagy nevű hibridek sem teremtek. A termésbiztonság miatt tehát nem érdemes drágább, újabb hibridekre költeni. A 2012-es aszályt az Eric viselte el jobban. Volt olyan bemutatósor, ahol 58 konkurens hibrid versenyzett és az Eric lett az első. A 2013-as szokatlan lefolyású aszályt a későbbi hibridek jobban elviselték. Nem véletlen, hogy Temes és Jennifer hibridjeinkre megugrott a kereslet és már minden vetőmagot eladtunk belőlük.



Napraforgó-vetőmag kínálatunk a Maisadour és a Syngenta első osztályú hibridjeit tartalmazza. A széles választékban mindenki meglelheti a magának megfelelő hibridet. Egyetlen saját anyagunk a nagy szemű, olajnapraforgókkal azonos termésre képes étkezési napraforgó, az NS Colonel.

Ebson és Bojos sörárpánk vetőmagja többnyire a Galldorf Kft-től beszerezhető, ők a végterméket is felvásárolják. Natasa tavaszi búzánk az átlagnál jobb szárazságtűréssel rendelkezik. Az új zabfajta, a Raven különös érdekessége a remek beltartalmat hordozó fekete pelyvaszín.

2013-ban két kenderfajtát ismertek el hivatalosan, melyek már az Agromag saját nemesítésébeől származnak. A KC Zuzana egy eddig nálunk nem létező típus, a kombájnnal aratható alacsony magkender első képviselője. A kenderolaj iránt növekvő kereslet miatt vélhetően lesz rá kereslet, de egyelőre vetőmagból van kevés. Néhány hektáron egyelőre olyan vetőmagelőállítót keresünk rá, aki egymás mellett kézzel és géppel aratva is kipróbálná, ezáltal jól nyomon követhető lenne a technológiai különbség, a termés és a minőség. A KC Virtus egy nagy termőképességű kettős hasznosítású hibrid.

Szójafajtáink a 2013-as szójának nem kimondottan kedvező évben kimondottan jól szerepeltek. Legrégebbi és legnagyobb területen termelt fajtánk az Ika a NÉBIH hivatalos kísérleteiben valamint a termesztésben is jó eredményeket adott, a kisparcellás kísérletekben megverte a legnagyobb területen termesztett fajtákat. Még az Ikánál is többet termett az Atlantic, mely minden évben az egyik legnagyobb termőképességű fajta, de hosszabb tenyészideje miatt inkább csak az ország déli területeire ajánljuk. Korai fajtáink a Vita és a Lucija. Utóbbi az Ikánál 7-10 nappal korábbi, szokatlanul sok négymagvú hüvelyt nevel, éréscsoportjában jó termésűnek számít.


Szójafajtáinkról tehát elmondható, hogy termőképesség és egyéb termesztési tulajdonságok tekintetében a hazai élbolyban foglalnak helyet.


Az őszi kalászosokra áttérve először az igen aktuális helyzetet, az őszi árpa mindenhol fellépő sárgulásának okait igyekezett megfejteni. Fajtakísérleti állomásokon készített fényképek igazolták, hogy a sárgulás nem fajtafüggő, legfeljebb annyiban, hogy a fejlettebb állományú fajták a sárgábbak. Mégis mi lehet az oka ennek az általános sárgulásnak. Főleg fiiziológiás jelenség:

Amikor a levegő hőmérséklete magas, a növény párologtató vízvesztesége jelentékeny, a lehűlt talajból a gyökerek csak lassan szívják a vizet, és ennek eredményeképpen vízhiány keletkezik. A növény erre általában a párologtató felület csökkenésével reagál, elszáradnak a levélvégek. A hideg talaj fiziológiailag száraz, még ha vízzel telített is.

A túl hideg talajban a víz viszkozitása magas, a folyékonysága alacsony. Ha a környezet meleg, a talaj meg hideg, akkor a víz úgy áramlik benne, mint a ragacsos méz. A növény sárgul és elszáradnak a levelei.

A hideggel szemben ellenállóbb növények (mint pl. az őszi búza) vízfelvételét az alacsony hőmérséklet jóval kevésbé késlelteti.

Alacsony hőmérsékleten a tápanyagfelvétel is csökken, még ha a talajban van is tápelem, akkor sem tudja azt a növény kellően fölvenni.

Biológiai jelenség:

A legyengült leveleken, a párás „melegben”, megjelennek a kórokozók. Több gombás betegség egyszerre támad.

A legtöbb esetben biztosan nem vírusos sárgulásról van szó.

Dr. Murányi István, a legsikeresebb magyar árpanemesítő felszólalásával megerősítette, hogy elsősorban fiziológiai jelenségről van szó. Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs mit tenni, várni kell a kitavaszodást, amikor is igen gyorsan kell majd tápanyagot kijuttatni és a gombák elleni védelmet elvégezni. Az árpának rendkívül jó a regenerálódó képessége, de segíteni kell neki a felépülésben. Véleménye szerint a túl korai vetés túl erős állományt fejleszthet, ami különösen igaz volt ebben az esztendőben. A kevésbé fejlett állományokon a sárgaság kevésbé látszik.


Mátrai Tibor ezután elmondta, hogy az őszi árpa vetésterülete lényegesen megnőtt a 2013-as őszön és a növekedésben jelentős szerepe van a KH Tas őszi árpának, mely a szaporításokban elfoglalt stabil 3. helyezése után tavaly a 2. helyre lépett elő. Népszerűségének oka, hogy jól bírja a szélsőségeket, ugyanakkor rendkívül nagy termésre is képes. Tavaly még 9 t/ha-os termésű táblája is volt. A 2. legnépszerűbb Kompolti fajta a KH Malko, mely egy nagy termőképességű, csodálatos kinézetű kétsoros árpa. Újdonság a KH Kárpátia, mely egy Tas utód, és a kísérletek azt mutatják, hogy a Tasnál is nagyobb termésre képes és jobb a betegség ellenálló képessége. Nagy reményeket fűzünk hozzá. Új őszi árpa még a hatsoros Patina, mely a szlovákiai minősítő kísérleteket torony magasan nyerte.

Őszi búza fajtaszortimentünk nagyon szépen összeállt. Korábban az volt a cél, hogy évente egy-egy új fajtát regisztráljunk. Mára olyan kínálat jött össze, hogy a területnövekedés a cél. 2010 óta 59%-kal növeltük a búza vetőmag értékesítésünket. Különösen szép eredmény a 2013-as növekedés, mely csak nagyon kevés cégnek jött össze. Köszönhető ez egy tíz fajtából álló szortimentnek, melyből öt fajta előtt további lényeges növekedési lehetőségek állnak.

Az NS 40S hihetetlen termőképességével 2012-höz hasonlóan 2013-ban is megnyerte a bemutatósoraink versenyét: Jánoshalmán 9,23 t/ha termést adott. Hasonló termésre képes és lényegesen jobb minőséget tud a Corvinus, mely az első jó minőségű szálkás búzánk. A nagy termés realizálása érdekében feltétlenül kell szárszilárdítót adni neki, főleg, ha az időjárás miatt gyors tavaszi növekedésére számítunk. A nagy ász a Babona, mely hihetetlen termésbiztonságával az elmúlt három évben a GOSZ-VSZT kísérletben mindig a 2. helyen végzett, és egyben a legnagyobb termésű fajtabúza volt. És ehhez a termőképességhez egy közepes malmi minőség is járul.


Sokaknak, főleg a repcetermesztőknek jól jöhet egy késői, kiváló minőségű, nagy termőképességű fajta. Ilyen a Federer.

A 2012-es és 2013-as év sikereit nehéz lesz megismételni, de ha abból indulunk ki, hogy most viszonylag kevés új fajtánk van, és a kipróbáltakkal tudtunk növekedni, ez reményt ad arra, hogy  még több kipróbálásnak még több elégedett vevő lesz a haszonélvezője, és így tovább tudjuk növelni fajtáink részarányát.

Mátrai Tibor megköszönte a jelenlévőknek a részvételt és eredményes évet kívánt mindenkinek.



Kapcsolódó cikk: Agrárágazat - 2014 február - 'Agromag - magban nagy'