Mernyei őszi kalászos fajtabemutató 2014
Nyomtatás E-mail

A Somogy megyei Mernyén tartottunk jó hangulatú, eredményes kalászos fajtabemutató rendezvényt, májusban.


Kicsit korán, de a sűrű program és az őszi árpák fejlettségi állapota miatt indokolt időpontban tartottuk idei első fajtabemutatónkat Mernyén. Az érdeklődők egy remekül kivitelezett fajtasort láthattak, melyen bemutattuk csaknem az összes őszi kalászos fajtánkat.


 


Mivel aznap rendkívüli meleg ígérkezett, gyors bevezetővel és néhány idei évre jellemző általánossággal nyitotta meg a rendezvényt Mátrai Tibor, az Agromag termékfejlesztő agrármérnöke. Elmondta, hogy az 1960-as évek óta nem volt olyan magas az őszi árpa vetésterülete Magyarországon, mint most. Az őszi árpa az utóbbi évtized legstabilabb vetésterülettel rendelkező növénye, 175-185 ezer hektár között ingadozott a termesztése. 2013 őszén 208 ezer hektáron vetették. A vetések többnyire jól sikerült, az állományok fejletten, néhol túlfejletten mentek a télbe. Decemberben viszont elkezdtek sárgulni, és általános aggodalom lett úrrá az árpatermesztőkön. Szerencsére az abszolút, illetve relatív vízhiány, a tápanyaghiány és a betegségek nem indítottak el visszafordíthatatlan folyamatokat, az első tavaszi esők után az állományok kezdtek helyreállni.

Ezután viszont történelmileg is korainak mondható kalászolás következett. A szakma nagy öregjei sem emlékeznek olyanra, hogy ennyire korán kalászolt volna az őszi árpa. Ez helyenként térdmagasságú árpánál történt, ahol óriási termés nem várható. Általánosságban viszont a kép elfogadható, közepesnél jobb, de nem nagyon magas termésátlag várható. 

Általános ismertetőt hallhattunk az idén nagy gondot okozó sárgarozsdáról. Mátrai Tibor a nemesítők védelmében elmondta, hogy utoljára 2001-ben volt nagyobb sárgarozsda járvány Magyarországon, mikor a jelenlegi fajták zöme nem is létezett, így tesztelésük sem történhetett meg. Egy-két fajta viszont már akkor is termesztésben volt, melyeken akkor vagy nem jelent meg a fertőzés – és ez esetekben új rasszok is jelen vannak –, vagy az érintett fajták egyéb jó tulajdonságai felülmúlták a sárgarozsda okozta negatívumokat. Megtudtuk, hogy az Agromag által kínált fajták közül csupán néhány érintett, és szerencsére a legjobbnak tartott, legkedveltebb fajták nagymértékben vagy teljesen ellenállóak.



A szántóföldi bemutató fajtáit Kiss János helyi gazda területén és kivitelezésében, Mátrai Tibor fajtaismertetése mellett tekinthették meg a résztvevők. Az alkalmazott technológia a következő volt:




A két tritikálé habitusában igen, de termőképességében nem nagyon tér el egymástól. Főbb különbség, hogy az Odisej lényegesen korábbi, ez az esetek többségében előny, míg az idei évben, különösen túl korai vetés esetén hátrány volt a Tatra fajtával szemben. Mindkettő a betegségeknek viszonylag jól ellenáll és kitűnően terem.


 



Az őszi árpa fajták közül részletesebb ismertetést hallhattunk a KH Tas fajtáról, mely a 2. legkedveltebb fajta az országban. Nagyon rugalmas, a különböző feltételekhez rendkívül módon alkalmazkodni tudó fajta. Általában az egyik legkorábban kalászoló fajta az országban. Az idén egyik-másik fajtánál később kalászolt, egy kicsit tovább növelve az asszimiláló felületet, amely valószínűleg az idén is kiemeli majd a legtöbb fajta közül termőképességben. A KH Kárpátia egy Tas utód, melynek jobb a betegségellenállósága és 3-4% terméstöbbletet is várunk. A KH Anatólia inkább a gyengébb területekre való Botond utód, de az erősebb táblákon szárrövidítő, szárszilárdító használatával kiemelkedő termésekre képes. A kétsoros árpák közül a KH Korsó és az Amazon mutatott rendkívül jól. Ezek az árpák tavaly a hatsorosoknál nagyobbat teremtek és most is látszik rajtuk a nagy termés.


 


Az őszi búzák közül 2-3 fajtára helyezte a hangsúlyt az előadó, de egyben jelezte, hogy miért érdemes a többi fajtával is barátkozni. Mégpedig azért, mert a várható jó termés ellenére a Babona, Corvinus és NS 40S fajtákból valószínűleg kevés lesz a vetőmag, mert már betakarítás előtt jelentős számú pozitív visszajelzés és érdeklődés van. Éppen ezért Mátrai Tibor hangsúlyozta, hogy a Baletka és Lidka fajták termőképességben mindig a táblázatok felső részében vannak, a legkülönbözőbb körülmények között tudnak jól teremni. A Bakfist kukorica után, „fuzáriumveszélyes” területbe javasoljuk, mert ellenálló képessége a legtöbb fajtájét meghaladja. A Bardotka igen jól néz ki az idén, bár egyéb betegségre az átlagnál fogékonyabb, sárga rozsdával szemben rezisztens. A Karpatia gyönyörű, nagy szemű magjai kitűnő beltartalommal rendelkeznek. A Federert nem csupán a fél hektáros csíkban, hanem a körülvevő táblában is megcsodálhattuk, bár ez a fajta a többihez képest még jócskán le volt maradva, nem ért a kalászolás végére. A fajtában rejlő óriási potenciál már most is látszott. A Corvinushoz képest kb. 10-12 nappal később érő Federer esetében előfordulhat, hogy a lényeges tenyészidő eltérés miatt a fajta olyan körülményekkel találkozik, melyet a másik fajta nem él meg. Ez adott esetben lehet negatív, viszont az elmúlt években általában pozitív volt, mert a Federer számára még idejében érkező eső a többi fajtán csak rontott, addig a Federerre még pozitív hatással volt. A fajtában a nagy termés mellett kimagasló beltartalmi tulajdonságok is vannak, tavaly a legmagasabb sikért a fajtáink közül a Federerben mértünk.


 



A Nitrogénművek Zrt. képviseletében Karika András szaktanácsadó elmondta, hogy a bemutató táblán egy jól kivitelezett technológia látható, amely nemcsak a növénytáplálás és növényvédelem terén volt kifogástalan, de a talajművelést is meg kell dicsérni. Szélsőséges évjáratokban a gabona állományokon gyakran látni a talajművelési hibákat. Itt a kellő időben és megfelelő módon elvégzett mélylazítás tökéletesen kiegészítette a talajművelési eljárásokat és egy szép erőteljes egységes növényállományt eredményezett.



A Genezis Partnerhálózat által javasolt kalászos tápanyag utánpótlási technológia alapja a Genezis NPK 10:20:10 +8% CaO + 5%MgO készítmény. Ha nincs talajvizsgálati eredményünk, akkor az NPK 10:20:10 foszfor túlsúlya miatt mindenképp jó közelítés az őszi búza igényéhez, kijuttatandó mennyisége a 3-400 kg/ha. Az utóbbi aszályos évek megtanítottak bennünket arra, hogy a közepesen kötött, vagy kötött – elvileg káliummal jól ellátott  – talajokon is van jelentősége egy kis friss őszi kálium kijuttatásának a foszfor mellett.

Tavasszal az üzem Pétisót használt nitrogén utánpótlásra. A két menetben kijuttatott mintegy 150 kg/ha nitrogén hatóanyag nagyon jól látszik a kiváló állapotban lévő növényállományon. A Genezis technológiai kísérletekben is azt tapasztaltuk, hogy egy jó búza mennyiséghez és a javító minőség eléréséhez ez a tavaszi nitrogén hatóanyag mennyiség szükséges.


 


A nitrogén mennyiségét korlátozhatja az a körülmény, hogy 2013.09.01-től nőtt a nitrát érzékeny területek nagysága. Ezek aránya az új területekkel együtt Somogy megyében meghaladja a szántók 90%-át. A változásokra fel kell készülni időben. A következő őszi vetéseket már az új nitrát érzékeny területen is úgy kell elvetni, hogy előtte talajmintát kell venni és bővített talajvizsgálatot kell végeztetni akkreditált talajlaboratóriumban. Nagyon fontos, hogy a mintavételkor figyeljünk oda a szármaradványokra, mert a nitrogén ellátottság megítélésének alapja a talajaink humusz ellátottsága. Legjobb, ha kézi mintavevővel saját magunk mintázunk. A Genezis Partnerhálózat segít a minták laborba juttatásában és a szaktanács elkészítésében, amely megfelel a vonatkozó hatályos jogszabályoknak.

Mit tehetünk, ha a nitrogén kijuttatható mennyisége korlátozott? Használjunk nitrogén tartalmú Genezis Gabona lombtrágyát. Kísérletekkel igazolt a lombtrágyáink termésnövelő hatása egy igen alacsony (egy kezelés kevesebb, mint 1 kg/ha) nitrogén hatóanyag kijuttatása mellett is.


A bemutatót ebéd, és jó hangulatú beszélgetés zárta.