A 2026-os évjárat komoly kihívás elé állította az őszi búzafajtákat. A Gerendáson beállított üzemi méretű kísérletben összesen 13 fajta teljesítményét értékelték, így jól kirajzolódtak a kedvezőtlen időjárási körülmények között jelentkező fajtakülönbségek.
A fajták teljesítményének értékelésekor különösen fontos figyelembe venni az évjárat rendkívüli időjárási körülményeit. A HungaroMet adatai szerint 2026 tavaszán országosan mindössze 79,5 milliméter csapadék hullott, ami alig 57%-a a sokéves átlagnak. A tartós csapadékhiány az Alföldön különösen erőteljesen éreztette hatását: június közepére nagy területeken teljesen kiszáradt a talaj, a kalászos állományok pedig a megszokottnál korábban kezdtek érni.
Ilyen körülmények között különösen felértékelődik azoknak a fajtáknak a teljesítménye, amelyek termésmennyiségben és minőségben egyaránt kiemelkedő eredményt értek el.
A kísérletben három fajta – az IS Sorello, a Petronela és a Jegenye – eltérő erősségeivel hívta fel magára a figyelmet.
Az IS Sorello a fajtasor legnagyobb termését adta, 22 %-kal múlva felül a bemutató átlagát. A fajta általánosságban is megbízható termőképességéről ismert, minősége azonban csak ritkán éri el a malmi búzákkal szemben támasztott követelményeket. Ebben a kísérletben ugyanakkor 15,4 százalékos fehérje- és 32,8 százalékos sikértartalmat ért el, így az extrém száraz évjáratban nemcsak termésével, hanem beltartalmi értékeivel is kedvező eredményt mutatott.
A Jegenye ezzel szemben elsősorban a megbízható minőségével tűnik ki. A vizsgálatban 18,4 százalékos fehérje- és 40,3 százalékos sikértartalmat ért el, miközben termése 9 %-kal meghaladta a fajtasor átlagát. Idén különösen felértékelődött szemmel látható tulajdonsága, a rendkívül magas szára is: az állomány magassága helyenként több mint kétszerese volt az azonos területen elvetett más fajtákénak. Ez a jelentős szalmatömeg az állattartással is foglalkozó gazdaságok számára további előnyt jelenthet.
A Petronela az arany középutat képviseli. Termése 14 %-kal haladta meg a kísérlet átlagát, ehhez pedig 16,2 százalékos fehérje- és 37,3 százalékos sikértartalom társult. Mennyiségben és minőségben egyaránt jó, megbízható teljesítményt nyújt. Tulajdonságai és kiegyensúlyozottsága alapján a Babonához hasonlítható, annál azonban korábbi érésű fajta.
A három fajta így eltérő erősségekkel, de egyaránt figyelemre méltó teljesítményt nyújtott; eredményeik a malmi célú felhasználás szempontjából is kedvezőek.
Az eredmények jól példázzák, hogy a hozam és a minőségi tulajdonságok együttes értékelése elengedhetetlen a termesztési célokhoz legjobban illeszkedő fajta kiválasztásához. Az egyre gyakoribb szélsőséges évjáratokban különösen felértékelődnek azok a fajták, amelyek kedvezőtlen körülmények között is megbízható és kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtanak.