Profittermelés technológiaváltással?
Az alacsony terményárak és az inputanyag árak folyamatos emelkedése ültette a házigazdánk fejébe azt a gondolatot, hogy valamin változtatni kell, ha hosszútávon továbbra is a mezőgazdaságból szeretne megélni. De mi az, amin érdemben lehet változtatni és nem megy a termésmennyiség rovására? Kifizetődő egyáltalán kísérletezni és a jól bevált dolgokat feladni annak reményében, hogy hátha jobb lesz az újításnak köszönhetően? Ki az, akinek egyáltalán van ideje és energiája kísérletezni a mezőgazdaságban, mely napjainkban egyre nagyobb munkaerőhiánytól szenved?
Néhány gondolatot fogok most megosztani egy terjedő félben lévő technológiáról, amit szinte minden kapás kultúrában és minden termésterületen lehet alkalmazni. A házigazdánk is évek óta sikeresen teszteli a technológiát különböző kultúrákban, és tavaly úgy döntött, hogy eljött az ideje, hogy kipróbálja, egy a technológiára nagyon igényes növényen is. A szójában történő kísérleti év eredményei alapján vizsgáljuk meg részletesebben a technológiát, néhol színesítve a többi kultúrában összegyűlt tapasztalattal.
Ki az az ember, aki képes a megszokásait levetkőzve nyitni az újdonságok felé és mindemellett készséggel rendelkezésünkre állt kérdéseink áradata ellenére?
Ő Bényi Ferenc, a házigazdánk, aki Dusnokon és környékén megközelítőleg 250 hektáron gazdálkodik, és ugyanekkora területen végez még mellé bérmunkát is. 1989 óta tevékenykedik mezőgazdasági vállalkozóként. Eleinte sertéstartással és kertészeti kultúrákkal foglalkozott, majd szépen leépült a hízlalás és növekedtek a földterületek. Az évek során a kertészeti kultúrák termesztése mellett kialakult egy nagyon következetes szemléletmód, amit a fokozatosan fejlődő szántóföldi növénytermesztésnél is remekül tudott alkalmazni. Mostanra a jelentősebb szántóföldi kultúrák találhatóak meg a gazdasága területén, úgymint az őszi búza, őszi árpa, durumbúza, repce, napraforgó, kukorica és szója.
Mi az a terület, amire a házigazda szerint oda kell figyelni, amin érdemes változtatni?
Mivel hosszú évek óta szolgáltat is Bényi gazda, ezért pontosan tisztában van a munkaműveletek és az inputanyagok árával. Nagyon régóta figyeli minden kultúrában a fajták közötti különbséget, legyen az a tápanyag utánpótlásnak és a növényvédelemnek köszönhető, vagy akár a fajták genetikai hátterének betudható. Egy, az adott technológiához és környezeti adottságokhoz jól megválasztott fajtával maximalizálhatók a termésterületről betakarítható mennyiségek, amivel a bevételek növelhetők. A haszon szempontjából a bevételek optimalizálása az egyik oldalt adja, a profit tovább növelhető a kiadások ésszerű csökkentésével. Meg kell találni azt a pontot, ahol a kiadások és a bevételek között legnagyobb a különbség, és arra kell törekedni, hogy azt a lehető legjobban megközelítsük. Bényi gazda elmondása szerint a kiadások oldaláról a forgatásos talajműveléshez kapcsolódóak képviselik a gazdasága és a szolgáltatások során is a legjelentősebb költségeket és mindemellett nem kevés időt vesznek igénybe az összetorlódó munkacsúcsok során. Ezért ezen a területen kezdett el a házigazda más alternatívákat keresgélni.
Milyen új technológiát kezdett el alkalmazni a házigazda a gazdasága területén?
A változtatás előtt Bényi gazda felváltva alkalmazta a területein a hagyományos, több menetes forgatásos, valamint forgatás nélküli talajművelést, ami elmondása szerint jelentős energia- és munkaráfordítással járt, és különböző körülmények miatt sok esetben nem is volt megfelelő színvonalon elvégezhető. Éppen ezért az új technológia célja a ráfordítások mérséklése volt, mindemellett a használatával a növény számára kedvező feltételeket kellett, hogy teremtsen. Így jutott el a talajvédő művelési irányzatig, amelyben a minimális művelési menetszám alkalmazása mellett fokozott figyelmet fordítanak a talaj minőségének a megőrzésére, javítására. Az irányzaton belül végül a sávművelés mellett döntött, mert véleménye szerint ezzel a technológiával biztosítható az elvárt termésszint, továbbá nagymértékben lecsökkenthetőek a munkaműveletek, ezáltal költség takarítható meg. Mindezen felül a talajra, és azon keresztül a növényre is pozitív hatással van a módszer.
A sávos művelési technológia (angolul „strip tillage”) lényege, hogy sávokban, csak a sorok alatti rész van megmunkálva a talajból. Az elővetemény összeaprított szármaradványai a sorközökben maradnak – majd a tenyészidőszak végére fokozatosan lebomlanak – ezáltal védelmet biztosítva az erózió és defláció ellen. A termésszint megtartása, sok esetben – a talaj jó kultúrállapotának köszönhetően – növekedése mellett, a kevesebb munkamenetnek és a kisebb felület megmunkálásnak köszönhetően költséget takaríthatunk meg, így a gazdaság jövedelmezősége növelhető. A technológia elterjedésének egyre nagyobb létjogosultsága van a nagymértékben fejlődő műholdvezérlések, az automatikus helymeghatározásra épülő kormányzási rendszerek és az egyre pontosabb sorcsatlakozások jóvoltából.
Milyen eredményeket tudott 2019-ben elérni a házigazda az új technológia alkalmazásával?
Bényi gazda véleménye szerint nagyon lényeges, hogy a technológiához és a környezeti adottságokhoz megtaláljuk a megfelelő fajtákat. Tapasztalatai alapján egy jól megválasztott fajtával és a sávműveléses technológia alkalmazásával 10-15%-kal nagyobb termésátlagok érhetők el.
2019-ben repcében a Cristal és a Dribbler hibriddel 75 centiméteres sortávolságon, üzemi szinten 4 tonnát takarított be hektáronként, ami a környékbeli repcékhez képest bő 10%-kal jelentett nagyobb termésátlagot. Mindkét hibrid jól reagált a technológiára és végig határozottan jobban nézett ki, mint a környékbeli repcék.
Napraforgóban üzemi szinten a sávos technológiával 3,3 tonnát takarítottak be, a hagyományos művelés 3 tonnát adott. Az SY Experto hibridet vetette Bényi gazda, amitől ezzel a technológiával, a ráfordítások alapján jobb terméseredményt várt. Valószínűleg nem volt jó választás ehhez a technológiához a már hagyományos művelés során bizonyított hibrid.
Kukoricából a térségben jellemzően a 10 tonna körüli termésátlagok számítottak jó eredménynek. A sávos művelési technológiát alkalmazva a gazdaság gyengébb területein a DKC4555-ös hibriddel üzemi szinten némileg 10 tonna feletti termésátlagot tudhat magáénak Bényi gazda. A jobb területeken a DKC4943-as 11,5 tonnát adott átlagban. Az újdonságnak számító Kulak nagyon jól reagált a sávos technológiára és bő 13 tonnás termésátlagot produkált.
Milyen eredménnyel zárult az idei kísérlet a szójában? – Nemcsak szójásoknak!
Az idei szójatermesztést 9 hónapon keresztül az Agro Naplóval és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesülettel követtük nyomon, úgyhogy első kézből tudok beszámolni a sávos művelési technológia eredményeiről.
Tavaly novemberben Bényi gazda 75 centiméteres sortávolságra alakította ki a sávokat, amelyek sávonként 25–27 centiméteres szélességet és 27–30 centiméteres művelési mélységet jelentenek a 24 hektáros termésterületen. Ezzel egy menetben alaptrágyát juttatott a gyökérzóna mélységébe. Ezek után a vetésig nem történt semmilyen más munkaművelet. Az őszi és téli csapadékhiány ellenére egy nagyon jól sikerült, nedves és aprómorzsás magágyba történt a Terrapro és a Sinfonia vetése, úgy hogy a betakarításkor körülbelül 350 ezres tőszámot lehessen vágni. Az április végi vetés másnapján történt egy preemergens gyomirtás. Május végén folyékony műtrágyát injektált a gyökérzónába Bényi gazda. Júniusban két menetben történt posztemergens gyomirtás, majd egy lombtrágyázás. Szeptember közepén a Sinfonia deszikkálva lett, hogy egyszerre lehessen betakarítani a két fajtát. Október legelején sikeresen megtörtént a betakarítás.
A fent bemutatott munkaműveletek esetében látszik, hogy egy hagyományos, forgatáson alapuló sűrűsoros technológiától a sávos művelési technológia érdemben csak a talajművelésben és egy injektálásban tér el. Ha feltételezzük, hogy az inputanyagok esetében csak a felhasznált vetőmag mennyiségből adódik különbség, akkor ebben az esetben nettó 12 ezer forintot már megspóroltunk hektáronként. A talajművelés során ezt az összeget tovább növeltük még nettó 19 ezer forinttal. A sávművelésnek köszönhetően a hektáronkénti nettó 30 ezer forintos szántás, 16 ezer forintnyi kétszeri kombinátorozás és egy 4 ezer forint értékű műtrágyaszórás kiváltható egy munkaművelettel, a sávok kialakításával és az egy menetben történő műtrágyaszórással, hektáronkénti nettó 25 ezer forintért. Az állományban történő injektálással – ami hektáronként nettó 6 ezer forintba kerül –tovább növeljük a sávművelés költségeit, de úgy gondolom, hogy ez elhanyagolható összeg azért cserébe, hogy közvetlenül a gyökérzónába juttatjuk a megfelelő tápanyagot.
Az október eleji betakarítás során született némi meglepetés. A végig jobbnak tűnő Sinfonia a 4,5 tonnás termésátlagával elmaradt a Terraprotól, ami 4,82 tonnát adott. A Sinfonia a magtelítődés időszakában megdőlt, úgyhogy Bényi gazda véleménye szerint ez a nagyon tetszetős fajta inkább a sűrűsoros technológiához alkalmas, bár így is a környékbeli szója termésátlagokra fél tonnát vert. A szója esetében is elmondható, hogy egy jól megválasztott fajtával, egy kis odafigyeléssel és egy nagyon ígéretes technológiával akár 20%-os termésátlagbeli különbség is elérhető a hagyományosnak mondható technológiához képest.
Kifizetődő kísérletezni az újdonságokkal, megéri váltani?
Úgy gondolom, hogy érdemes nyitottnak lenni az új technológiákra, mert bizonyos szintű gazdasági adottságok mellett már nem olyan bonyolult fokozatosan átállni egy új, gazdaságosabb technológiára. Jó példa a fent részletezett szójatermesztés is. A talajművelésen és az input anyag költségeken már nettó 31 ezer forint megmaradt hektáronként. Bár a ráfordítások ismeretének hiányában tökéletesen nem összehasonlíthatók az eredmények, de a környékbeli termésátlagokat alapul véve körülbelül 90 ezer forint többletet hozott a technológiaváltás a táblaszinten 6 mázsás terméstöbbletnek és a munkaműveletek csökkentésének köszönhetően.
A sávos művelési technológia tulajdonképpen még gyerekcipőben jár Magyarországon. Mint minden újdonságnál itt is felmerül az a kérdés, hogy hosszútávon mennyire lesz biztos az alkalmazása, de jelenleg nagyon ígéretesnek tűnik a technológia. Nem elég, hogy profitot lehet optimalizálni vele, mindemellett talajélet megújító hatása is van a nedvességmegőrzés és a minimális talajmozgatásnak köszönhetően.
Az Agro Naplóban megjelent cikksorozat részeit az alábbi linkeken olvashatja el.
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – I. rész
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – II. rész
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – III. rész
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – IV. rész
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – V. rész
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – VI. rész
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – VII. rész
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – VIII. rész
Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! – IX. rész
Ez az összefoglaló Bényi Ferenccel folytatott beszélgetések nyomán készült, lejegyezte: Farkas-Csamangó Tamás.