Búza
Nyomtatás E-mail

Kiemelkedő termőképességű, jól alkalmazkodó, 10 tonnás őszi búzák


NS 40S korai malmi/takarmány

Kiemelkedő termőképességű, változó minőségű szálkás búza.

A minősítő kísérletekben a legnagyobb termést érte el. 2010-ben a GOSZ-VSZT kísérletekben csupán egy hibridbúza termett többet nála. Az említett kísérletben 16%-ot vert a fajták átlagára, 19,6%-ot a piacvezető fajtára és 33,3%-ot a leggyengébb termésű javító búzára. Mindezt úgy, hogy a vizsgált 35 fajta egyik legkorábbika, tehát a számára késői betakarítás esetén sem szórta el a szemeit. Az egyetlen fajta volt, mely minden termőhelyen szignifikáns terméstöbbletet adott a csoportátlaghoz képest. Az egyik legnagyobb termőképességű búza talajtól és évjárattól függetlenül, több évben volt már 10t/ha feletti eredménye is. Bokrosodó és állóképessége fantasztikus. Gombabetegségekkel szemben közepes ellenállóságot mutat. Sikértartalma és sikérminősége közepes. A közepes termőhelyű régiókban a kukoricához hasonló termőképessége okán a bioetanol gyártásnak is alapanyaga lehet. Fehérjetartalma: 12,5–14,0%, sikértartalma: 26–29%, -terülése: 1–3 mm/h. Sütőipari minősége: B2–B1. Esésszáma: 340–420. Hosszú érési időszak esetén minden minőségi paramétere az előbb leírtaknál jobb, a virágzás- és éréskori kedvezőtlen körülmények elsősorban a minőségét gyengítik, a fajta a „termésbiztonságra koncentrál”.

2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is „mindent vitt”, azaz a legtöbb helyen a környezete legnagyobb termését érte el, ráadásul 2014-ben még nagyon sok helyen meglepően jó minőségben.

Javasolt vetési norma: 400–500 csíra/m2 (EMT 39–44 g).


Conditor középkései  takarmány/keksz

Kiemelkedő termőképességű, jól alkalmazkodó, szálkás búzafajta.

Jól bokrosodó, sűrű állományt képző, közepesen nagy kalászokat nevelő, francia típusú, kárpát-medencei fajta. Eddigi legnagyobb termését, 14,2 t/ha-t, csehországi kisparcellás kísérletben érte el. Intenzív termesztésre igen alkalmas. Minden betegséggel (lisztharmat, rozsdák, levélfoltosságok) szemben jó ellenállóságot mutat. Intenzív gazdálkodók egyszeri gomba elleni növényvédelemmel kalkulálhatnak, de bioban, növényvédelem nélkül is termeszthető. Minden körülmények között a legjobban termő őszi búzák egyike. Magassága 90–105 cm körüli, szára nem dől. Télállósága jó. Korán vethető. A késői vetésre terméscsökkenéssel reagál. Minősége kekszipari vagy takarmány felhasználásra teszi alkalmassá. Puha magja 77–79 kg hl-tömegű. Sikértartalma általában 22–28%, sütőipari besorolása C1–C2, W-értéke 70–100, P/L értéke 0,3–0,4. Ha keksznek kívánjuk termeszteni, akkor egyszeri rendes műtrágyaadagot kell kijuttatni az elején, ha takarmánynak, akkor inkább osztott kezelést javaslunk.

Javasolt vetési norma: 450–480 csíra/m2 (EMT 43–45 g).


Lidka középkései malmi

Stabilan kiemelkedő termőképességű, tar kenyérbúza.

Az állami elismeréshez szükséges vizsgálati ciklus legbővebben termő fajtajelöltje, a standard átlaghoz képest 9,5%-kal termett többet. Beltartalmi mutatói alapján malmi búza. Télállósága, szárazság- és csapadéktűrése kiemelkedő, állóképessége, bokrosodó képessége és magassága közepes. Száraz és nedves években egyaránt az egyik legnagyobb termést adó fajta. Rozsdákkal szemben jó ellenállósággal rendelkezik, gabonalisztharmat és sárga levélfoltosság iránt közepesen fogékony. Sütőipari minősítése stabil B1, esésszáma 350–410. Sikértartalma az egyik legjobb a kiemelkedő termésű fajták közül (29–31%), mely késői fejtrágyázással tovább növelhető. Sikérminősége jó, terülése 4–5 mm. Hektolitertömege átlagos (77–79 kg).

Javasolt vetési norma: 450–550 csíra/m2 (EMT 42–48 g).


Babona késői malmi

Későn érő, kiemelkedő termőképességű kenyérbúza.

Tetszetős küllemű, átlagos bokrosodó képességű fajta, 90-100 cm körüli magasságú, szárszilárdsága mégis jobb az átlagnál. A három éves regisztrációs időszakot 5,2%-os terméstöbblettel, 7,06 t/ha-os  átlagterméssel zárta. 2011-ben a GOSZ-VSZT kísérletekben a legnagyobb termőképességű fajtabúza volt 8,2 t/ha-os átlagterméssel és 9,9%-os terméstöbblettel a vizsgált fajták átlagához képest. Legnagyobb termését Székkutason érte el 9,83 t/ha-os súllyal. 2012-ben szintén a második, és egyúttal a legnagyobb termésű fajtabúza 6,5%-os terméstöbblettel, és 7,01 t/ha-os eredménnyel ugyanebben a kísérleti rendszerben 2013-ban is egyedülálló módon megismételte a korábbi két év kiemelkedő telejsítményét és ismét a legnagyobb termőképességű fajtabúza volt a GOSZ-VSZT kísérleti rendszerben. A nagy termés mellett közepesen jó malmi minőséggel rendelkezik. A minősítő kísérletekben 29,9%-os, a 2011-es GOSZ-VSZT kísérletekben 28,8%-os, 2012-ben 31,5%-os sikértartalmat produkált, és ezzel abszolút a középmezőnyben van.  Farinográfos értékszáma magas, 75–85 közötti, többnyire A2-es, azaz javító minőségű, volt olyan hely, ahol 100-as értéket produkált. Alveográfos W-értéke 210-240 körüli, mely megfelel a nemzetközi igényeknek. Sikérterülése jó, esésszáma 320–380 közötti. Gabona lisztharmatra látszólag közepesnél fogékonyabb, de – mint a gomba elleni növényvédelmet nélkülöző kísérleti eredményekből is kitűnik – ez termésveszteséget nem okoz nála. Sárga levélfoltosságra átlagosan ellenálló, míg a legveszélyesebb betegségekre, a rozsdákra csaknem teljesen rezisztens. Fuzáriumellenállósága is jobb az átlagosnál. Viszonylag késői érése miatt használatával a betakarítási munkák torlódása elkerülhető.

Javasolt vetési norma: 500–550 csíra/m2 (EMT 39–41 g).



Tipikus malmi búzák


Bakfis középérésű malmi

Harmonikus, kiváló termőképességű, jól alkalmazkodó, jó fuzáriumellenállóságú kenyérbúza.

Jól bokrosodó, intenzív fajta. A minősítő kísérletekben szignifikáns terméstöbbletet adott a sztenderdekhez viszonyítva. Fagyellenállósága jó, állóképessége kiváló, magassága 95–100 cm. Betegség-ellenállósága nagyon jó: szár- és levélrozsdával szemben rezisztens, gabonalisztharmat és sárga levélfoltosság tekintetében közepesen ellenálló. Fuzárium ellenállósága a kereskedelemben kapható fajták közül az egyik legjobb, akár a kalászfertőzöttséget, akár a fertőzött szemek DON-tartalmát tekintve. Keményszemű, beltartalmi mutatói alapján a malmi I. kategóriába sorolható. Fehérjetartalma 13–15%. Sikértartalma 29–35%, terülése 3,5–4,5 mm. Sütőipari minősége stabilan B1, vízfelvevő képessége szintén meglehetősen stabilan 56% körüli. Esésszáma 260–360 sec. Hektolitersúlya 80 kg körüli, lisztkihozatala nagyon jó.

Javasolt vetési norma: 450–500 csíra/m2 (EMT 37–42 g).


Federer késői malmi/javító

Megbízható termőképességű és minőségű, tar javító búza.

Nehéz besorolni, mert mind termőképességben, mind minőségben kiemelkedőt tud nyújtani. Bokrosodó képessége, szilárd, magas szára, és hosszú kalászai miatt látványosan szép búza. Az Agromagos kísérletekben, 2011-ben, öt hely átlagában 7,4 t/ha-os eredménnyel első lett, és ehhez a legmagasabb sikértartalom és Zeleny érték is társult. 2012-ben átlag körüli termést, és ismét a legjobb minőséget adta 32,5%-os sikértartalommal (Kompolton 36% volt). 2013-ban átlagos termést és minőséget adott, de a legmagasabb mért sikértartalom tőle származik, méghozzá a Békéscsaba mellett Kerekiben elvetett bemutatósorban 40,3%-ot tudott. Megbízható, késői, szárazság- és esőtűrő malmi búza. Lisztharmatra és sárgarozsdára kiemelkedő ellenállóságot mutat. Fuzáriumellenállósága közepes, de fertőzés esetén a felhalmozódó DON-tartalom az egyik legalacsonyabb a termesztett fajták közül. Termésmennyisége jó, kedvező körülmények között kiemelkedő. Minősége javító. Esésszáma, fehérjéje, hektolitersúlya, Zeleny-értéke magas, vízfelvevő képessége és cipótérfogata kiemelkedő. Késői érése miatt a repcetermesztők körében különösen kedvelt, mert a repcebetakarítás idejére a Federer nyugodtan kint hagyható.

Javasolt vetési norma: 450–490 csíra/m2 (EMT 43–45 g).

TERMELŐI VÉLEMÉNY

Csór Zoltán gazdálkodó, Hóka Bt., Somogygeszti

Először 2011 őszén vásároltam Federer őszi búza vetőmagot, nagyon meg voltam elégedve, mivel 8 t/ha –os termést és kiváló malmi minőséget adott. Termeltem hibrid búzát is, a termése 7,1 t/ha lett és takarmány minőséget adott. Ezután 2012-ben ismét termeltem ugyanezeket a fajtákat. A Federer 260 000 Ft-os nettó árbevételt hozott hektáronként (5,2 t/ha és 50 000 Ft/t értékesítési ár mellett). A hibridbúza 6,1 t/ha terméssel, 40 000 Ft/tonna ár mellett 244 000 Ft-ot eredményezett hektáronként. Ráadásul a hektáronkénti vetőmagköltségben 27000 Ft különbség volt. Ezek alapján az őszi búza területen belül a Federer arányát tovább növeltem: 51 ha-on van vetve és csodálatosan néz ki.


Gordius középérésű malmi

Jó sikértartalmú, jó termőképességű, jó ellenállóképességű és jó szárazságtűrésű, szálkás búzafajta.

A legtöbb évjáratban jó minőséget adó, szálkás búza. Minden betegséggel, köztük a legveszélyesebb rozsdákkal szemben kiemelkedő ellenállóságot mutat. Fuzárium-ellenállósága az átlagosnál jobb. Osztrák típusú fajta: bokrosodó képessége közepes, viszont nagy méretű, produktív, hasábalakú kalászokat terem. Kezdeti fejlődése lassú, viszont a tenyészidőszak második felében erélyes növekedést produkál. Magas szalmája dőlésre kis mértékben hajlamos, ezért szárerősítő használata (pl. Cycocel, Moddus, Cerone, Optimus, Stabilan) javasolt, különösen akkor, ha nagy csíraszámmal vetettük vagy rendkívül erős növekedésnek indult tavasszal. A vetésidő elején illik elvetni. Közepes a fagyállósága. Átlagos termőhelyen általában átlag körüli eredményt ad. Inkább a betegségekkel terhelt, valamint a száraz termőhelyeken terem a többi fajtához képest sokkal jobban. Keményszemű, nagy fehérje- (13–14%) és sikértartalommal (30–34%) rendelkezik. Sütőipai minősége A2–B1, W-értéke 235–355, P/L-értéke: 0,5–1,2, esésszáma: 340–410. Malmi minőségét stabilan tartja.

Javasolt vetési norma: 440–500 csíra/m2 (EMT 41–43 g).


Laudis középérésű javító/malmi

Kiváló minőségű, keményszemű, a szárazságot jól elviselő, nagy termőképességű szálkás búzafajta.

A legtöbb évjáratban jó-javító minőséget adó, igen jó termőképességű fajta. Egy nagy termésű cseh fajtának és a jó termőképességű és minőségű Caponak a keresztezéséből származik. Közepesen vagy erősen bokrosodik, részben ezért a vetésidőre kevésbé érzékeny, akár későn is vethető. Megfelelően előkészített talaj esetén a bokrosodása nem csak erőteljes, hanem az oldalhajtások felnőnek a főhajtásokhoz, és nagyon kiegyenlített állományt képeznek, teli energiával. Alacsony csíraszámmal vethető. 5 millió feletti csíra esetén 105–110 cm magas szalmája elvékonyodik, dőlésre hajlamos. Mivel a dőlés termés- és minőségvesztést eredményezhet, 6 t/ha feletti termésszint megcélzásakor növekedésszabályozó (pl. Cycocel, Moddus, Cerone, Optimus, Stabilan) használata indokolt. Levélbetegségekkel szemben kitűnő ellenállóságot mutat, sárgarozsdára szinte tökéletes a rezisztenciája. Kalászbetegségekre is az átlagnál kevésbé fogékony. Nagyon plasztikus fajta: ideális körülmények között kimagasló termésre képes, de gyenge körülmények között is jól megállja a helyét, különböző agroklimatikus körülmények között is jó minőségre képes. Kemény magja megbízhatóan nagy fehérje- (12,5–13,5%) és sikértartalommal (30–34%) rendelkezik. Sütőipari minősége: A2–A1, alveográfos W értéke, és Zeleny-indexe szintén magas. Esésszáma: 330–420, melyet elég stabilan megőriz.

Javasolt vetési norma: 390–440 csíra/m2 (EMT 42–45 g).


Valér korai malmi

Megbízható termőképességű, nagyon plasztikus, nagy vitalitású, tar kenyérbúza.

Nagyon megbízható, korai, kitűnő szárazságtűrésű és kompenzációs képességű malmi búza. Termésmennyisége nagy, sok helyen kiemelkedő. A NÉBIH regisztrációs kísérleteiben 8,5% plusz termést adott a sztenderdekhez képest. Legnagyobb termését Debrecenben érte 2011-ben, a kísérletben 10,74 t/ha-t adott. 2017-ben a GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérletében 8 hely átlagában 7,83 t/ha termésátlagot ért el 30,9 %-os sikértartalom mellett. Fagyállósága kitűnő. Közepesen vagy annál kicsit jobban bokrosodik. Közepes magasságú (85–100 cm) szalmája a dőlésnek általában jól ellenáll, de túl sűrű vetés, nagyon intenzív fejlődés és nagy terméskilátás esetén nem árt növekedés-szabályozót használni. Gabonalisztharmattal és sárga levélfoltossággal szemben közepes vagy annál jobb ellenállóságot mutat, levélrozsdával szemben az átlagnál fogékonyabb. Sárgarozsdával szemben rezisztens. Levélbetegségek ellen egy olcsó készítménnyel is tökéletesen egészséges állományt lehet elérni. Fuzáriózissal szemben is nagyon jó ellenállóságot mutat. Ha az elővetemény és az időjárás indokolja, akkor kalászbetegségek ellen nem árt védekezni, de szintén egy olcsó készítmény használata is elegendő. Magja közepesen kemény, 27–29% sikértartalmú, jó sikér- és sütőipari minőségű, ez egyaránt vonatkozik a farinográfos (B1) és a valorigráfos értékekre (W = 210–260, P/L = 0,7–0,8). Esésszáma 340–380. Hektolitertömege magas (80-84 kg).

Javasolt vetési norma: 480–530 csíra/m2 (EMT 40–44 g).


Weronka középérésű  malmi

Jól alkalmazkodó, nagy termőképességű malmi búza.

Jó termőképességű, közepesnél gyengébben bokrosodó, jól alkalmazkodó fajta. A hivatalos fajtakísérletek 3 éve alatt szemtermése 7,86 t/ha volt, ami az összehasonlító fajták átlagát 10%-kal haladta meg. Középérésű fajta, fagytűrése és szárszilárdsága közepes, szárazságtűrése jó. Magassága 90–95 cm, közepes. Levelei, kalásza, szára erősen viaszosak. Kalásza az átlagosnál kicsit nagyobb, mint ahogyan a szemek mérete és súlya is. Szeptóriás levélfoltossággal szemben a közepesnél fogékonyabb, lisztharmattal, fuzáriummal, DTR-rel szemben közepesen ellenálló, levélrozsdával szemben mérsékelten rezisztens, szárrozsdával és sárgarozsdával szemben rezisztens. Növényvédőszeres kezelését a fellépő betegségek tükrében javasoljuk meghatározni, mert egyes esetekben nagy terméstöbblettel, más esetekben fölösleges kiadásokkal lehet számolni. 2014-ben az Agromagos kísérletekben ez a fajta adta a második legnagyobb termést a Babona után, és a Babonáénál 0,7%-kal magasabb sikértartalmat produkált. A GOSZ-VSZT 2015-ös kísérleteinek átlagában kereken 9,00 t/ha termést adott és ehhez 30,4% sikértartalmat és 12,9% fehérjét produkált, és ezzel a legnagyobb fehérjetartalmú búza volt a nagy termésű búzák közül. A 2017-es GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérletben 8 hely átlagában 7,36 t/ha termésátlagot ért el 35 %-os sikértartalom mellett, ezzel a Weronka lett a 35% vagy afelett produkáló sikértartalmú búzák között a legnagyobb termésátlagot elérő fajta. Fehérjetartalma 12,8–14,3%, sikértartalma: 27–30%, terülése: 1–3 mm/h. Zeleny értéke 60–70. Farinográfos értékszáma: B1– A2. Esésszáma 300–370 sec.

Javasolt vetési norma: 480–530 csíra/m2 (EMT 43–46 g).

 




Szárazságtűrő tavaszi búza


Natasa korai malmi búza

Délről honosított fajta, mely kiváló termőképességgel és szárazságtűréssel rendelkezik.
Jó állóképességű, korai fajta. Bokrosodó képessége alacsony, de nagy kalászokat fejleszt. Magassága száraz években 70, nedves években 90 cm körül van. Korán kalászol, a szárazságot jobban tűri, mint a többi Magyarországon regisztrált fajta, de a nedves évjáratokban is jól érzi magát. 2010-ben volt 5 t/ha-t megközelítő eredménye, és ezzel több környékbeli őszi búzát leelőzött. Ezerszemtömege átlagos: 38–42 g. Hektolitertömege tavaszi búzák közül az egyik legmagasabb. Sikérmennyisége kis mértékben elmarad a többi tavaszi búzáétól (28–31%), de a sikér minősége, farinográfos értéke, esésszáma mind kiváló.

Javasolt vetési norma: 560–600 csíra/m2 (EMT 38 – 42 g).


Kiváló termőképességű és minőségű durum búza


Pentadur korai durum

Korai érésű, kiváló fagyállóságú őszi durum búza.

Korai érésű, megdőléssel szemben ellenálló, kiemelkedő termőképességű, az aestivum búzák szintjén termő őszi durum búza fajta. Sárga pigment tartalma magas (9 ppm), minősége kiváló. Fuzáriumra az aestivum búzáknál jobban, de a legtöbb durum búzánál kevésbé fogékony.

Javasolt vetési norma: 500–550 csíra/m2 (EMT 40–42 g).


Karmadur

középkorai érésű, megdőléssel szemben ellenálló, nagyon jó termésű durumbúza.