“Ami rossz a termesztésnek, az jó a nemesítésnek…”

A címben szereplő idézet hangzott el Dr. Murányi István nemesítő szájából, amikor a mezőgazdaság számára nem éppen kedvező időjárásról esett szó a tenyészkertjében eltöltött délután folyamán (1. ábra). Az új, ígéretes árpa, búza és tritikálé fajtajelöltekkel történő ismerkedés mellett egy kis bepillantást kaptam a nemesítői munka sokszínűségébe is.

1. ábra: Dr. Murányi István nemesítő, a tenyészkertje bemutatása során (szerző felvétele)

A nemesítők célja elsősorban olyan új fajták létrehozása és fenntartása, amelyek a jelenleg használtaknál eredményesebben termeszthetők. Ezt különböző értékmérő tulajdonságok megváltoztatásával tudják elérni a szakemberek, például:

• terméspotenciál növelésével,
• különböző betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóság növelésével,
• időjárási viszontagságok tűrésének növelésével,
• minőségi paraméterek javításával.

Ezeket a jellemzőket nem olyan egyszerű javítani. Általánosságban elmondható, hogyha egy értékmérő tulajdonság pozitívan változik, akkor egy másiknak negatív módosulása várható. Jól ismert példa erre a búza termésmennyisége és minősége közötti fordított arányosság. Egy másik érdekes példa a szármagasság és a termésmennyiség közötti kapcsolat – a szármagasság csökkentésének jelentős szerepe van a megdőlés elleni védekezésben, de ez párhuzamosan gyökértömeg csökkenéssel jár, ami alacsonyabb terméspotenciált eredményez.

Murányi úr röviden mesélt a nemesítői munkája során alkalmazott gyakorlatról. Első lépésként meghatározza azokat a tulajdonságokat, amin javítani szeretne, majd kiválasztja hozzá a legmegfelelőbb alapanyagokat és keresztezi őket. A következő évben elveti a keresztezésből származó magokat. Az első generációban még minden növény egyforma. Megtörténik ebben az évben is a beporzás. A következő évben kikelt növényeknél a tulajdonságok kombinációja már szabadon történik (2. ábra). Ilyenkor igyekszik szelektálni azokat az egyedeket, amelyeknél a kívánt jellemvonások a legkedvezőbb párosításban vannak jelen. A mostani időjárás a nemesítés szempontjából azért kedvező, mert jól kiválogathatók a szárazságtűrő egyedek. Elmondása szerint a szelekció időszakában az a legszerencsésebb, ha minél heterogénebb az állomány, mert olyankor nagyszámú variációból tud szortírozni a nemesítő. A következő 5–7 évben igyekszik homogén állományt elérni a kívánt tulajdonságok megtartása mellett. Ha a célkitűzése sikerül és bejelenti a fajtát, azután jön három év hatósági vizsgálat, aminek eredményei alapján ismerhetik el azt hivatalosan is.

2. ábra: Színbeli eltérés a második generációban (szerző felvétele)

A tenyészkertet végigjárva végül azt is megtudtam, hogy a KH Korsó és a KH Tas fajtáira a legbüszkébb. Elmondása szerint egyik fajta sem hagyta még cserben a köztermesztést, helytálltak bármilyen szélsőséges időjárási körülmények között.

Kívánom, hogy még sokat hódolhasson Murányi úr szenvedélyének, a növénynemesítésnek és remélem, hogy a jelenlegi kiválóságai mellett még számos fajtája fog majd szerepelni a portfóliónkban.

FCsT

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.