A 2025-26-os év az őszi kalászosok számára már a vetéstől kezdve komoly kihívásokat tartogatott. Az őszi időszak mérsékelt csapadékellátottsága után ugyan a téli hónapok részben javították a talajnedvesség viszonyokat, a tavaszi időjárás viszont ismét szélsőséges irányba fordult. Áprilisban az ország keleti részén mindössze 3-6 mm csapadék volt, és eközben a hőmérsékleti viszonyokat is erős ingadozások jellemezték.
Ez különösen érzékeny fejlődési szakaszban érte az állományokat, hiszen a bokrosodás lezárulása, a szárba indulás, és a kalász differenciálódásának időszaka a termésképzés szempontjából meghatározó.
A búza termésszintjét több egymásra épülő terméselem határozza meg: a kialakuló kalászszám, a kalászonkénti emeletek száma, illetve szemszáma és a szemkitelítődés során kialakuló ezerszemtömeg. Amennyiben a tenyészidőszak kritikus pontján szárazság-, vagy hőstressz jelentkezik, ezen terméselemek bármelyike sérülhet. Ebben a környezetben jelentősen felértékelődik a fajták stresszadaptációs képessége.
A következőkben Algeri búzánk idei fejlődését vizsgáljuk négy eltérő adottságú terület – Kóka, Domony, Püspökhatvan és Komárom – üzemi tapasztalatai alapján.
Domonyban a növény megfelelő tápanyagellátást kapott mind szilárd műtrágya, mind lombtrágya formájában, azonban a terület gyengébb talajadottságokkal és vízmegtartó képességgel rendelkezik. A csapadékhiány itt is jelentős volt, októbertől április végéig 200 mm esőt kapott. Az október eleji vetést követően a terület közel 3 héten keresztül csapadék nélkül maradt, így a kelés és kezdeti fejlődés nehéz körülmények között indult, a bokrosodás is mérsékelten indult meg. Ennek ellenére a fajta a vártnál jobb kompenzációs képességet mutatott: a kevesebb hajtás túlnyomó része megfelelő kalászt képzett, így az állomány képes volt értékelhető kalászszámot kialakítani.
A kókai területen intenzív tápanyagellátást kapott, viszont a vizsgált területek közül Kóka volt az egyik leggyengébb csapadékellátottságú, április végéig mindössze 177 mm esett. Május közepén a vízhiány már nagyon érzékelhető volt, amit az alsó levélszáradás is jól jelzett. Bár a bokrosodás itt is mérsékeltebb volt, az állomány mégis homogén képet és jó hajtásmegtartást mutatott, a kialakult hajtások jelentős része produktív maradt.
A négy terület közül Püspökhatvan kapta a legtöbb csapadékot: októbertől április végéig 210 mm-t. Itt látványosan intenzívebb bokrosodást és nagyobb vegetatív tömeget alakított ki, miközben a produktív hajtások megtartása is erős maradt. Ez arra utal, hogy a fajta kedvezőbb körülmények között képes lehet a magasabb terméspotenciál kiaknázására.
Ezt a nyugati országrészben tapasztaltak is megerősítették. Annak ellenére, hogy dunántúli terület, a Komárom – Csém határában, vetőmag előállításban elvetett Algeri kapta a legkevesebb csapadékot: mindössze 155 mm-t. Itt is intenzív technológiával termelnek, ráadásul itt szervestrágya is kijuttatásra került, ami a vízmegtartás szempontjából nagyon sokat jelenthetett. A fajta erre nagyon szépen reagált: intenzíven bokrosodott, egységes, erős állományt épített fel. Ez jól mutatja, hogy még az idei száraz körülmények között is képes stabil maradni, sőt ha intenzív tápanyagellátást kap, azt termésben is képes lesz meghálálni.
. 
Több helyszínen is úgy tapasztaltuk, hogy kora tavasszal nem indult hirtelen fejlődésnek, így a később érkező lehűlések kevésbé zavarták meg. Amikor az időjárás tartósabb melegedésnek indult, szépen kompenzálta a lemaradást. Az utóbbi években jellemző hűvös áprilisi időjárás mellett ez kimondottan előnyös tulajdonság.
A korábbi évek tapasztalatai alapján ismert, hogy az Algeri nem egy magas fajta, természetesen az idei száraz évben is ezt mutatta. Ez idén szintén kedvezőnek bizonyult, hiszen a rövidebb szár miatt a növénynek kevesebb energiát kell a vegetatív tömeg fenntartására fordítania, így több maradhat a szemképzésre.
Összegzésként elmondható, hogy a gyengébb, csapadékban legszegényebb területeken nem volt erőteljes a korai bokrosodása, viszont a meglévő oldalhajtások megtartása jónak mutatkozott, és a sarjkalászokat is szépen sikerült kinevelnie. Ahogy a képek is mutatják, az alsó levelek sárgulása jelentős, ugyanakkor a felső levelek és a zászlóslevél még az extrém száraz április után is aktív, egységesen zöld maradt.
A jobb adottságú területeken látványosan jól bokrosodott, erős állományt mutatott. A fajta itt jól ki tudta használni az erőforrásokat és itt remélhetőleg meg tudja majd mutatni a benne rejlő potenciált, amihez hozzájárulhat, hogy az éppen a cikk írásakor érkező csapadék kedvezően támogathatja a szemkitelítődés időszakát.
Kérdés esetén keresse kollégáinkat.
Szerző: Réti Anna