Ki mint vet, úgy arat! De pontosan hogy is csináljam?

Az előző részben felhívtam a figyelmet néhány olyan műveletre, amit érdemes a területi adottságaink szerint alkalmazni a kukorica vetés során, hogy kiküszöböljünk számos olyan problémát, amely majd a későbbiekben jelentkezik, a vetésnél elkövetett hibákból adódóan. Többek között olvashattak gondolatokat a talajművelés minőségével, az optimális tőszám beállításával, a vetés mélységének és időpontjának helyes kiválasztásával kapcsolatban. A mostani részben összeszedek néhány gondolatot a betakarítani kívánt tőszám kikalkulálásával kapcsolatban, illetve egy kicsit – a teljesség igénye nélkül – körbejárom a vetőgép beállításaival és felkészítésével kapcsolatos kérdésköröket.

Hogy hogyan számítsuk ki, hogy hektáronként mennyi vetőmagot kell vetni, ezt talán a legkönnyebben egy példán keresztül lehet bemutatni. A helyszín legyen a Homokhátság, a Dél-Alföldön, ahol a betakarítani kívánt tőszámot öntözetlen körülmények között, az időjárási anomáliákat figyelembe véve 55 ezerre határozom meg. A hibridek közül a Temest választom, amely nagyon jól tűri a mostoha körülményeket és a FAO 370-es érésideje is megfelelő ennek a térségnek. A példában szereplő Temes csírázóképessége: 97%; tisztasága: 99,9%; ezermagtömege: 349,53 g. Az elvetésre kerülő magmennyiséget a betakarításkor megkívánt tőállományból 10-15%-os veszteséggel kalkuláljuk ki. A megfigyelések alapján ez a hiány a kedvezőtlen magágy, a kórokozók, a kártevők miatt a ki nem kelt csírázó magvakból, valamint a kultivátorozás okozta veszteségekből származnak. A betakarításkor megkívánt optimálisnak mondható kukorica tőállomány alapján az elvetendő magmennyiség az 1. ábra alapján számolható ki.

1. ábra: Az aratni kívánt tőállomány szerinti vetőmag norma kikalkulálása a Temes esetén

A kalkulációnk szerint 22,47 kilogramm vetőmagot kell a Temesből elvetni egy hektárba, ha végül nagyságrendileg 55 000 tő/ha-os állományt szeretnénk betakarítani. Ha a 22,47 kilogrammot elosztjuk az ezermagtömeggel (jelen esetben 0,34953 kg) és megszorozzuk ezerrel, akkor megkapjuk a kivetendő hektáronkénti kalkulált magszámot (64 286 mag/ha).

A vetés megkezdése előtt a fentiek szerint meghatározott hektáronkénti kivetendő súly után meg kell határozni az állománysűrűséget vagy tőtávolságot (mondhatnám úgy is, hogy magtávolságot), ami alapján beállítható a vetőgép. Abban az esetben, ha 76,2 cm a sortávolságom, akkor egy hektárban 13 123 folyóméter van. A folyómétert elosztva a kalkulált magszámmal megkapjuk a gépen beállítandó tőtávolságot. A mi esetünkben: 13 123 fm/64 286 db mag=0,204 m, azaz 20,4 cm. Nagyon sok esetben a megkapott érték nem állítható be a vetőgépen – annak ellenére, hogy nagy a variációs lehetőség -, ilyenkor a kapott értékhez a legközelebbi beállíthatót kell alkalmazni.

A sortávolságok beállításánál mindig az erőgép geometriai középpontjából kell kiindulni, és a sorok távolságát mindig a vetőcsoroszlyák csúcsainál (tárcsás csoroszlyák esetében a tárcsalevelek meghosszabbított vetületénél) kell mérni és beállítani. A vetőgépen a magtávolságot a gépkönyvben leírtak szerint kell beállítani, többek között figyelembe véve a magágy minőségét és az alkalmazni kívánt munkasebességet.

Ahhoz, hogy szakszerű munkát tudjunk végezni – azaz az elképzeléseink szerinti mélységben, tőtávolsággal és sortávolsággal legyenek elvetve a kukoricamagok – megfelelően fel kell készíteni a vetőgépet a tavaszi munkálatokra. Ha ezeket a karbantartási munkákat felületesen végezzük el, az általában a vetési szezon kellős közepén bosszulja meg magát, ezáltal késni fogunk a vetéssel, ami végül termésveszteséget fog eredményezni. Az üzembe helyezés előtt feltétlenül ellenőrizni kell a munkaművelet technikai megvalósításáért felelős részeket (például: talajkerék és lehajtás; lánckerekek–hajtóláncok; hajtómű állapota és feltöltöttsége). Mindenféleképpen ellenőrizzük a hidraulikus funkciók (például: nyomjelző vagy teleszkópos váz) és a teljes vetőrendszer (például: eltömődések megszüntetése; ékszíjak megfeszítése; vákuum/túlnyomás biztosítása; vetőcsoroszlyák, maglesodrók, magkilökők állapotának ellenőrzése) megfelelő működését. Ellenőrizni kell még a starter műtrágya és a talajfertőtlenítő szer kiadagolására szolgáló berendezéseket. A vetés előtt a vetőházba a gépkönyvben leírtak szerint szereljük be a kivetendő magfajta méretfrakciójának megfelelő vetőtárcsát. Ha megfelelően működik a berendezésünk, akkor indulhat a vetés!

Remélem, hogy az előző résszel kiegészítve felvetettem néhány olyan gondolatot a vetés körül, ami segít sikeresebbé tenni a gazdálkodást.

Sikeres kukoricatermesztést kíván az Agromag Kft.!

FCsT

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.