Miközben e sorok születnek, az ország nagy részén végre megérkezett az aranyat érő eső. Az elmúlt hetek csapadékmentes időjárása után ez különösen fontos, hiszen több mint egy hónapja nem hullott számottevő csapadék, ráadásul az ősz is rendkívül száraz volt.
A csapadékhiány hatásait már februárban és március elején is jól érzékelhettük a szántóföldeken: a kalászos gabonák fejlődése elmaradt a szokásostól, az utak porzottak, és a talaj felső rétegei teljesen kiszáradtak – némi nedvességre csak több centiméter mélyen lehetett bukkanni.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre gyakrabban kell szembenéznünk a csapadékhiánnyal vagy azzal a problémával, hogy az eső túl későn érkezik. Ez komoly stresszhatásnak teszi ki a növényeket, és hosszú távon a mezőgazdaság számára is kihívást jelent. Az idei év kérdése tehát az: vajon ez a mostani csapadék elegendő lesz-e a tavaszi fejlődéshez, vagy továbbra is komoly nehézségekkel kell szembenézniük a gazdálkodóknak?
Nem véletlen, hogy sok gazdálkodó idén úgy dönt, nem kockáztat, és kihagyja a vetésszerkezetből a kukoricát, helyette más alternatívákat keres. Ugyanakkor a kukorica szerepe továbbra is megkerülhetetlen, hiszen teljes értékű helyettesítője még nem áll rendelkezésre. Akik mégis kitartanak a termesztése mellett, azoknak olyan megoldásokat kell találniuk, amelyek csökkentik a csapadékhiány okozta kockázatokat és biztosítják a lehető legjobb terméseredményeket. Éppen ezért nekik kínálunk hatékony és innovatív megoldásokat, hogy a változó körülmények között is sikeres gazdálkodást folytathassanak.
Az Agromag Kft. idén gyorsan reagált a kihívásokra, és két olyan kukoricahibridet vezetett be portfóliójába, amelyek innovatív nemesítési technológiával fejlesztett szárazságtűrő géneket hordoznak. A GW 3808 (FAO 350-360) és a GW 9003 (FAO 380-390) kiemelkedő szárazságtűrő képességgel és bő terméshozammal rendelkezik, így stabil megoldást kínálnak a változó időjárási körülmények között gazdálkodóknak.
Fontos megemlíteni, hogy a 2 hibrid MSS – Multiple Security System Technology- nemesítési technológiával készült, ami nagyfokú védelmet nyújt a szárazság ellen.
Hogyan készülnek a korszerű kukoricahibridek, mint például a Multiple Security Systemmel biztosított hibridek?
A modern kukoricanemesítés célja, hogy olyan hibrideket hozzon létre, amelyek stabilan teljesítenek változó környezeti feltételek között is. A Multiple Security System elnevezésű nemesítési megközelítés lényege, hogy a hibridek többféle genetikai védelemmel rendelkezzenek, így jobban ellenállnak a szárazságnak, a betegségeknek és az egyéb stresszhatásoknak.
Szeretnék bemutatni néhány nemesítési módszert, amelyek bár tudományos jellegűek és kissé szárazok, mégis érdekes betekintést nyújtanak egy kukoricahibrid kialakításának folyamatába.
A kukoricanemesítés az elmúlt évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ma már kifinomult módszerekkel dolgoznak a kutatók annak érdekében, hogy olyan hibrideket állítsanak elő, amelyek jobban ellenállnak a szárazságnak és a szélsőséges időjárási körülményeknek. Bár a stressztűrő hibridek nem GMO-alapúak – hiszen Magyarországon ilyen vetőmag nem forgalmazható –, a modern nemesítési technológiák lehetővé teszik a kívánt tulajdonságok célzott fejlesztését.
Genom térképezés és marker alapú szelekció
Az első lépés a növény genetikai állományának részletes feltérképezése. A kutatók már régóta ismerik a kukorica teljes genomját, és folyamatosan vizsgálják az egyes gének szerepét, például azt, hogy melyek felelősek a szárazságtűrésért, a gyökérzet mélységéért vagy a vízhasznosítás hatékonyságáért.
A marker alapú szelekció (MAS – Marker-Assisted Selection)
Ez egy olyan módszer, amely lehetővé teszi a nemesítők számára, hogy azokat a növényeket válasszák ki és keresztezésre használják, amelyekben a kívánt tulajdonságokhoz köthető genetikai markerek jelen vannak. Így már a csíranövény szintjén is megállapítható, hogy egy adott egyed milyen mértékben hordozza a stressztoleranciát biztosító géneket, anélkül hogy éveket kellene várni a kifejlett növény teljesítményére.
Klasszikus keresztezési technikák
A hagyományos keresztezési eljárások során a nemesítők gondosan kiválasztott szülői vonalakat párosítanak, hogy a következő generációban egyesítsék a legjobb tulajdonságokat. A modern nemesítési technikák ezt továbbfejlesztik: laboratóriumi körülmények között már célzottan válogathatók ki azok az egyedek, amelyek hordozzák a szárazságtűrésért felelős genetikai variánsokat.
Széles körű tesztelés és alkalmazkodóképesség
A nemesítési folyamat során az új hibrideket különböző klimatikus viszonyok között tesztelik, hogy kiderüljön, mennyire képesek alkalmazkodni az eltérő környezeti tényezőkhöz. A Multiple Security System biztosítja, hogy ezek a hibridek nemcsak laboratóriumi körülmények között teljesítenek jól, hanem valódi, gyakran szélsőséges környezetben is.
A Multiple Security System nemesítési technológia keretében a hibrideket és a nemesítésben résztvevő szülővonalakat a világ legszárazabb területein is tesztelik. Az ellenőrzött körülmények között végzett vizsgálatok során Dél-Afrikában, Namíbia határához közel, extrém szárazság- és hőstressznek vetik alá őket, hogy biztosítsák ellenálló képességüket. Az MSS alkalmazásának hatása különösen száraz években figyelhető meg, amikor ezek a növények 10–18 nappal tovább megőrzik, zöld állapotukat, mint más hibridek.
Fentebb láthattunk néhány nemesítési módszert, de beszéljünk kicsit arról is, hogy mik ezek a gének és hogyan is működnek?
A kukorica stressztűrését nagymértékben meghatározzák azok a gének, amelyek befolyásolják a növény vízfelhasználását, gyökérnövekedését és sejtszintű ellenálló képességét. A nemesítés során a kutatók ezeket a géncsoportokat azonosítják és szelektálják, hogy olyan hibrideket hozzanak létre, amelyek jobban alkalmazkodnak a szárazság okozta kihívásokhoz.
- Mélyebb és erősebb gyökérrendszer
Bizonyos gének befolyásolják a gyökérnövekedést, lehetővé téve, hogy a növény mélyebb rétegekből is képes legyen vizet felvenni. Az erősebb gyökérzet nemcsak több vizet képes elraktározni, hanem hatékonyabbá is teszi a tápanyagfelvételt, ami kulcsfontosságú a száraz időszakok átvészelésében.
- Hatékonyabb vízfelhasználás
Vannak olyan gének, amelyek szabályozzák a sztómák (a növény apró légzőnyílásai) nyitását és zárását. Szárazság esetén a növények ezekkel a mechanizmusokkal csökkenthetik a vízveszteséget azáltal, hogy a sztómák gyorsabban záródnak, így kevesebb víz párolog el. Ez a fajta „víztakarékosság” jelentős előnyt jelenthet hosszabb csapadékmentes időszakokban.
- Sejtek védelme a kiszáradás ellen
Egyes gének a sejtek ozmoprotektáns anyagainak (például prolin és szacharidok) termelését szabályozzák. Ezek az anyagok megakadályozzák a sejtek kiszáradását és segítenek fenntartani a növény vízháztartását. Emellett bizonyos fehérjék is szerepet játszanak a sejtek stabilizálásában, így a növény tovább képes működni alacsony vízellátás mellett is.
- Virágzás és termésképződés optimalizálása
A szárazság gyakran a legérzékenyebb időszakban, a virágzás idején jelentkezik. Ha a növény ilyenkor nem jut elég vízhez, a termés jelentősen csökkenhet. Egyes hibridekben olyan gének is megtalálhatók, amelyek segítik a növényt abban, hogy a virágzási időszakot kicsit eltolja vagy hatékonyabban kihasználja a rendelkezésre álló vizet, így nagyobb eséllyel hoz beporzott, egészséges csöveket.
- Antioxidáns védelem és stresszfehérjék termelése
Szárazság esetén a növényekben oxidatív stressz alakulhat ki, amely sejtkárosodást okoz. Vannak azonban olyan gének, amelyek antioxidáns enzimek és hősokkfehérjék termelését szabályozzák, így segítve a növényt a stresszhatások elleni védekezésben.
Összegzés
A tudományos háttér ismeretében egyértelmű, hogy a szárazságtűrés nem csupán szerencse kérdése, hanem a gondosan megválasztott genetikai tulajdonságok és a korszerű nemesítési módszerek eredménye. Éppen ezért arra biztatjuk a gazdákat, hogy próbálják ki két új hibridünket, amelyek kifejezetten az aszályos időszakok kihívásaira lettek fejlesztve:
A klímaváltozás és a változó időjárási körülmények mellett a stabil terméshozam kulcsa az alkalmazkodás. Az innovatív nemesítési eljárásoknak köszönhetően ma már olyan megoldások állnak rendelkezésre, amelyek segítenek a termelőknek csökkenteni a kockázatokat és biztosítani a jövő termését. Ne hagyjuk, hogy az időjárás döntsön helyettünk – válasszunk tudatosan!
Kérdése van? Keresse kollégáinkat!