Termékfejlesztés

Kendernemesítés

A leginnovatívabb tevékenységünk a kendernemesítés. 2008-ban vettük át a megszüntetésre ítélt, egykor világhírű kompolti kendernemesítést. Bár elindítottuk új fajták nemesítését, de a legnagyobb kihívás számunkra egyelőre mégis a genetikai anyag megmentése, a meglevő fajták fenntartása, és a kender, mint ipari növény életben tartása. A hazai kendertermesztés gyakorlatilag megszűnt, így fajtáink vetőmagjának külföldön keresünk gazdát. Óriási kihívás a kender vetőmagtermesztése. Korábban a világ legjobb minőségű kender vetőmagját Magyarországon állították elő, kizárólag kézi betakarítással és csépléssel. Erre ma már alig lehet vállalkozó gazdát találni. A gépi betakarítási technológia pedig kiforratlan, egyelőre nem tudja kezelni a kendert biológiájából adódó nehézségeket. Miközben tehát dolgozunk a genetikai anyag megmentéséért, próbálkozunk a betakarítási technológiák korszerűsítésével és még egy halom ostoba uniós szabályozással is meg kell küzdeni, melyek gátját jelentik a kendertermesztés felélesztésének, és nincs semmilyen tudományos alapjuk. A kendernemesítés nálunk abszolút a jövőbe vetett bizalom jele, mert mióta belefogtunk ebbe a tevékenységbe, még egy évben sem sikerült a ráfordított költségeket visszahoznunk. Annak tudatában, hogy nálunk vannak a világ legjobb rostkender fajtái és annak reményében,hogy ezekre pár éven belül szükség lesz, még folytatjuk egy ideig ezt a tevékenységet.

Magyar kendernemesítés rövid története

A nemesítés kezdete és az első kétlaki rostfajták

Az első magyar kenderfajtát 1923–ban ismerték el F-kender néven. A kompolti kutató intézetben született és maga az intézet alapítója, Fleischmann Rudolf hozta létre olasz alapanyagból. Az addig köztermesztésben lévő olasz tájfajtákat felülmúlta rosttartalomban, de a köztermesztésben csak az 1930-as években terjedt el, amikor Olaszország beszüntette a kendervetőmag exportját (Horkay 1976). Ez az egy fajta uralta a magyar kendertermesztést 1954 –ig, amikor Kompolti fajta elnyerte az állami elismerést. 1924-ben Bredemann közölt egy új, a rostnövelésre igen hatékony nemesítési módszert. A lényege, hogy a kétlaki kendernél, mind a két ivarban biztosította az irányított szelekciót a magas rosttartalomra. Ez a módszer elméletileg megduplázta a rostdúsítás hatékonyságát és alkalmazásának köszönhetően 36 év alatt, 13-ból 40%-ra sikerült növelni a Kompolti fajta anyatöveinek a rosttartalmát (Finta-Korpelová 2000).Egy másik rostfajtát, Szegedi-9 néven, 1959-ben ismertek el. Az elismerés idején magasabb rosttartalommal rendelkezett, mint a Kompolti, amelyik csak 1962- re érte utol a Szegedi-9 rosttartalmát. Az utóbbihoz Jakobey István, szegedi nemesítő neve fűződik, aki a „normatengely módszerével” lehetővé tette a kórótermés- és rostszázalék növelését egy időben. A két tulajdonság összefüggése negatív, de az ő grafikus módszerének köszönhetően kiválaszthatók azok az anyatövek, amelyek XY koordináta rendszerben, illetve rosttömeg-kórótömeg rendszerben a korrelációt törő régióba tartoznak. Ezt a módszert alkalmazva gyors hektáros rosttermés növekedést ért el. Annak ellenére, hogy mind a két fajta sikeres volt és kiszorította az idegen fajtákat a hazai piacról, a Szegedi-9 fajtát törölték a nemzeti listáról, holott a Kompolti a mai napig az EU fajtalistán szerepel. Mivel rosttartalomban világvezető fajta volt, évtizedeken keresztül standard fajtának használták az állami kísérletekben hazánkban és külföldön egyaránt. Ezeket az eredményeket a rostdúsító fajtafenntartásnak és főleg a Bredemann módszernek köszönhetően érte el a magyar kendernemesítés. 1971-ben állami elismerést nyert egy másik kétlaki fajta, a Kompolti sárgaszárú. Ez volt egyúttal az első szabadalmazott fajta. A vegetatív stádium befejeztével a levelekben és a szárban lévő klorofil elbomlott és ezáltal a rostszíne világosabb lett, ami akkoriban a rostipar egyik minőségi követelménye volt. (Bócsa 2004)A rendszerváltáskor 25% -os az országos rost átlagtermés, ami világelsőnek számított.
Hazánkban a kendert kizárólag rostnyerés céljából termelték, kötöző anyagok és textilgyártásra használták. Ilyen célra a kétlaki fajták felelnek meg a legjobban. A rostnövelés a Bredemann módszerrel csak a kétlaki fajtákon alkalmazható és a rostminőségük is jobb a hímkender arányának köszönhetően. A kétlaki fajták hátránya az alacsonyabb magtermés.
Az első nagy magtermő rosthibridek

A Kompolti kétlaki fajták rendelkeztek kiváló rosttartalommal és jó rostminőséggel, azonban a magtermésük, nevezetesen a Kompolti kender fajta esetében, közepes és nem eléggé biztonságos. Csak kivételes esetekben érte el az 1 tonnás magtermést, de általában a vetőmag termesztők 0,5t-nál nagyobb termésre nem számíthattak. Mivel a vetőmag előállítás kézi munkával történik, a termelők 1-2 hektárnál nagyobb területet nem vállalhatnak. Ezért pont a kendernél rendkívül fontos a nagy területegységnyi magtermés. A magtermő képesség fokozását megkövetelte a vetőmagellátás biztonsága, de a vetőmagexport lehetőségeinek kiaknázása is.
A kender heterózis nemesítés ismert volt már az 1920-as évek óta. Dewey volt az első, aki Amerikában hibrid kendert állított elő.Utána Fleischmann próbálkozott az F-kendert keresztezni a nagyon késői kínai származású kenderrel, de az a hibrid nem került a köztermesztésbe.A két szülő annyira különbözött a vegetációs idő hosszában, hogy az összeporzást csak a fotoperiodikus kezeléssel lehetett biztosítani. Ennek ellenére Fleischmann hibridje, a „Kymington”, nagy elméleti és kutatási értékkel bírt. Az eredményeit Bócsa használta ki az első magyar hibrid nemesítésében. A B-7 hibrid szintén magyar és kínai kenderkeresztezéssel jött létre, és 1955-ben állami elismerést nyert el. Ezzel a keresztezéssel Bócsa 21%-os heterózist érte el kórótermésben. Mivel a hibridkétlaki szülőkbőltevődött össze, az anyasorok hímtelenítése és az ezzel járó sok nehéz manuális munka limitálta a vetésterületet, ezért a termesztése hamarosan elmaradt.
A vetőmagellátást és a magtermés biztonságát csak egy olyan hibriddel lehetett megoldani, amelyik a heterózis hatást a magtermésben éri el.A nagy magtermést a folyamatos kiválogatás mellett, a kender ivari fenotípus lehetőségeivel lehetett fokozni. Az a tény, hogy a kétlaki és az egylaki kender keresztezéséből szinte csak nő ivarú egyedekből álló nemzedéket kapunk, az irodalmi közlésekből már ismert volt (Hoffmann 1938, 1947, Sengbush 1952). Bócsa volt az első, aki ezekben az ivargenetikai felfedezésekben meglátta a magtermesztésben való alkalmazhatóságát (Bócsa 1960). Az úgynevezett uniszexuális állománnyal annyira lehetett növelni a területegységnyi magtermést, hogy Magyarország már többé nem szorult a gyenge minőségű import vetőmagra. A világviszonylatban első, az 1965-ben elismert uniszexuális hibrid Uniko-B volt, amelynek szülőkomponensei, az egylaki Fibrimon 21-63 (apa), és a kétlaki Kompolti (anya), nagyon jó rosttartalommal rendelkeztek. Ebből adódóan az F2 nemzedéket rostkenderként termesztik.Az F1 nemzedék 85% nőkendert 10% egylaki kendert és kb. 5% hímkendert tartalmaz. Az F2 nemzedék ivararánya már megközelíti a kétlakiét. Az F1 nemzedéket tág térállásban magkendernek termesztik és a mai napig rekord, 1,5 tonnás magtermésre képes.
A második hibridet, a Kompolti hibrid TC-t, 1983-ban ismerték el.Ebben az esetben az uniszexuális nemzedéket még egy kétlaki fajtával kereszteztük. Az uniszexuális generációt a nemesítő állítja elő és a vetőmag előállítóhoz már az uniszexuális, magtermő egyedekből álló utódja kerül. Így a termesztő kevesebb munkával (nem kell eliminálni a hímegyedeket az anyasorokból) több hibrid vetőmagot termel.
2001-ben a Kompolti hibrid TC rövidebb tenyészidejű analógja született, a Cannakomp nevű három vonalas hibrid.

Kettőshasznosítású fajták nemesítése

Magyarországon hagyományosan a rostkender termesztés és a vetőmag előállítás elkülönülten folyik. A magkender termesztése túlnyomó részben kézi munka, és a rostkender kévék kúpolása is ilyen módon történik. Az egész (nem darabolt), vízmedencékben áztatott kóróból hosszú textilipari minőségű rost nyerhető ki. A nyugat-európai kendertermesztés kettőshasznosítású állományokon történik. A gépesítése megoldott, kézimunkát nem igényel, azonban a learatott, a bálákba tömörített, feldarabolt kóró durvább rostja inkább más iparágazatok (építőipar, járműipar, papíripar) számára megfelelő alapanyag. Ugyanazon állományból learatott vetőmag csökkenti a termesztési költségeket.
A közép-európai munkaerőpiacon is egyre nehezebb kézi munkaerőt találni, ezért nekünk is be kell vezetni az olcsóbb és szervezeti szempontból egyszerűbb termesztéstechnológiát. A kettőshasznosítási technológiának van némi növénynemesítési vonatkozása is.

A kettőshasznosítási termesztés már eleve kizárja a kétlaki fajták alkalmazását. Mire a termőnövények beérnek a kétlaki kender hímegyedei már teljesen elszáradnak és ezzel akadályozhatják a gépi betakarítást. A kétlaki állomány másik hátránya, hogy az 50%-os hímarány jelentősen csökkenti a betakarítható magmennyiséget.
Az egylaki fajták szükségessége az 1990-es évek elején jelentkezett a legintenzívebben, amikor a hosszú évtizedek óta tartó tilalom után a nyugat-európai országokban engedélyezték a kendertermesztést. Ezek az országok nem rendelkeztek saját fajtákkal, és a kettőshasznosításra alkalmas fajták után érdeklődtek. Az egylaki állomány egyszerre érik és minden egyed magot hordoz.
Az 2001-ben elismert Lipko egy ideális kettőshasznosítású hibrid és egyben a kender ivari genetikájának maximális kihasználásának a példája. A hibrid fogalma a kendernél eltér a hagyományos értelmezésétől.A beltenyésztett vonalak helyett a keresztezésben fajták vesznek részt. A Lipko hibrid keresztezési képletét a TC hibridekhez lehetne hasonlítani, azonban csak két fajta vesz részt a keresztezésben. Az első lépésben előállított uniszexuális nemzedéket visszakeresztezünk az egyik szülőpartnerével.
1. év (Kompolti kender x Fibrimon 21-63) uniszexuális populáció (Uniko-B)
2. év Uniko-Bx Fibrimon 21-63

A hibrid F1 populáció ivari összetétele 50% nőegyed, 40% egylaki- és 10% hímegyed. Tehát 90%ban termést hordozó növényekből áll, ami a jó kórótermés mellett 0,7-0,8t/ha magtermést is biztosít. Ez a termésadat viszont a fél üzemikísérletből származik. A Lipko hátránya, hogy a két szülőfajta annyira eltérő tenyészidejű, hogy az összeporzás bizonytalan, illetve az apa sorok szakaszos (késleltett) vetés alkalmazása szükséges.
Franciaországgal, Lengyelországgal és Ukrajnával szemben, Magyarországon a kender fajtalistáról teljesen hiányoztak az egylaki fajták. Az első két egylaki fajta 2006-ban került az EU fajtalistára, Monoica és Fibrol néven. Mind a két fajta kettőshasznosítási céllal született, azonban a Monoica nagyobb kórótermése miatt egyhasznú rostkenderként is hasznosítják, például Dél-Afrikában. Csehországban jelenleg harmadéves fajtajelölt. A Fibrol szintén kettőshasznosítású fajta magas olajtartalommal.

Fajtaleírások

Kompolti kender
(Cannabis sativa L.)
Elismerés éve: 1955
Fajtafenntartó: KRF MFK Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, 3356 Kompolt, Fleischmann u. 4.
Származás: F-kender populáció szigorú rostdúsító és kórótermést növelő szelekcióval előállított fajta

Gazdasági értéke: Európában a legrégibb államilag elismert szabadlevirágzású déli típusú kétlaki fajta, de a tulajdonságai megfelelnek a jelenlegi termesztési igényeknek, mivel állandó szelekció alatt áll. A levelei finomak, közép zöldek, kórója közepesen bordázott. A levelek levélke száma 7-9. Előbbi 45, utóbbi 55%-ban fordul elő. A levélnyelek antociánosak. Tenyészideje rostkendernek vetve 110-115 nap. Magkenderként 150-160 nap alatt érik be.
A kórótermése jelentős (11-12 t/ha). A rosttartalma a legmagasabb a külföldi és belföldi fajták között (31-35%). Rostfinomsága és a rostok szilárdsága átlagos. THC-tartalma igen alacsony: 0,1- 0,15 %. A fajta az EU fajtalistán szerepel.

Agrotechnikai javaslatok: E fajta számára legjobban a csernozjom és öntés talajok felelnek meg. Nitrogén trágyával növelhető a termése, de túladagolás csökkenti a rost minőségét. Nagy termés és jó rostminőség elérhető megfelelő állomány sűrűséggel. Ideális 3,5 – 4 millió csírával vetni hektáronként.

UNIKO-B
Ez egy uniszexuális fajta hibridje a Kompolti kendernek és egy német egylaki kendernek, a Fibrimon 21-nek hibridje. Mint már utaltunk rá, az F1 generáció csak nő és egylaki kenderből áll és csak annyi kétlaki hím van benne, amennyi elegendő a nő és egylakiak megporzásához. Az F1 nagy magtermőképességét kihasználva az F2 generáció kerül az iparhoz, mint rostkender 105-110 napos tenyészidejű. Jó a kórótermőképessége (max. 11-12 t/ha), rosttartalma igen jó, azonban alacsonyabb, mint a Kompolti kenderé. Ez a fajta nem alkalmas magtermőképességre F2-ben, mert érése egyenetlen és nem is lehet tovább szaporítani. THC tartalma 0,2 % alatti.

Kompolti Hibrid –TC
Elismerés: 1983
Fajtafenntartó és tulajdonos : Károly Róbert Főiskola „FR” Kutatóintézete, Kompolt
Forgalmazó: Károly Róbert Főiskola „FR” Kutatóintézete, Kompolt
Gazdasági értékek: Legmagasabb kórótermésű a fajtáink közül, rostkender
A forgalmazás a) hátrányai: az SC előállítása sok kézi munkát igényel, de 1-2ha elegendő
A TC előállítás nem realizálható az intézeten belül. Vagy termeltetői, vagy fajtahasználati szerződéskötés szükséges.
b) előnyei: külföldön is aránylag jól ismert hibrid, a Kft.-vel kötött szerződés lejárt március 31.-én

Cannakomp
Elismerés: 2001
Fajtafenntartó és tulajdonos : Károly Róbert Főiskola „FR” Kutatóintézete, Kompolt
Forgalmazó: Károly Róbert Főiskola „FR” Kutatóintézete, Kompolt
Gazdasági értékek: a kórótermése jó, középkorai rostkender, magas az olajtartalma
A forgalmazás a) hátrányai. Háromvonalas (TC) hibrid
előnyei: rövidebb tenyészidejű mint KH.TC, így a Nyugat-Európában is beérik

Lipko
Elismerés: 2001
Fajtafenntartó és tulajdonos : Károly Róbert Főiskola „FR” Kutatóintézete, Kompolt
Forgalmazó: Károly Róbert Főiskola „FR” Kutatóintézete, Kompolt
Gazdasági értékek: Jó a kóró- és magtermése is, kettőstermesztési hibrid
A forgalmazás a) hátrányai: TC hibrid
előnyei: korszerű, felhasználás szempontjából univerzális hibrid, középkorai, így a Nyugat-Európában is beérik

FIBROL kender
(Cannabis sativa L.)
Állami elismerés éve: 2006
Nemesítők: Bócsa Iván, Finta Zuzana, Máthé Péter
A fajta fenntartója: Agromag Kft, 6722 Szeged, Jósika u. 13
Származása: Fibrimon 21-63 (Uniko-B apai hibridpartnere)
Magyarországon az első egylaki szabadmegporzású fajta. A Közép-Európában az első olajhasznú kenderfajta. Az egylaki és hímivarú növények aránya csökken a szaporítási fokok csökkentésével. Míg szuperelit állománya 1-3% hímkendert tartalmaz, addig az I. fokú, illetve a II. fokú szaporításban a 10-15% sem ritka. A fajta középkorai tenyészidejű. A keléstől 120-130 napra magérett. Az átlagos magtermése 0,8-0,9 t/ha. Alacsonyabb fajtákhoz tartozik, ezért kombájnnal is aratható. A tenyészterülettől függően 220-250 cm a kóró magassága. Az 1000 magsúlya 14,5-16,5g között alakul. Az olajtartalma 33-35% és ebben jelenleg világvezető fajta.
Termesztési javaslatok:
Minden talajon, kivéve futóhomokot és alacsony fekvésű szikes talajokat, jól termeszthető. A magra termesztve homokon 120 kg N hatóanyagot kell kijuttatni, míg a nagy humusztartalmú talajokon 60 kg is elegendő. P2O5-ból 40 kg K2O-ból pedig 80 kg/ha mennyiséget kell kijuttatni.
A hagyományos magkender állományokat 75cm sor- és 23-25 tőtávolságban vetik. Fibrol esetében ilyenkor 1,8-2 kg vetőmag elegendő. A preemergens gyomírtószer használata (Afalon/ Dual) ajánlott, hogy a növények kezdeti fejlődése zavartalan legyen. Az egyszikű gyomírtószert az állomány gyomosságától függően már a 2-3 leveles állapotban ki kell juttatni, hogy a kézi kapálás is időben történjen. Ellenkező esetben a növények nyúlánkak, nem ágazódnak el, és ennek következtében lényegesen csökken a magtermés is. Az aratást 50%-os érésben kell el végezni, és a kúpokban 2-3 hétig még utóérleljük a magot.
A kettőshasznosítású termesztéshez 24-30 cm sortávolságra vetjük 25-30 kg-os vetőmagnormával. A preemergens gyomirtás legkésőbb a vetés utáni harmadik napig el kell végezni, de a jól elmunkált gyommentes talajon ez el is maradhat. A kombájnnal való aratás előtt Basta készítménnyel lombtalanítani kell az állományt.

KC-Dóra kender
(Cannabis sativa L.)
Elismerés éve: 2009
Jellemzése:
Szabadmegporzású egylaki fajta. Középérésű, de az egylaki fajták között legkésőbbi. Az ú.n. vállas, vagy Y-alakú kenderek közé tartozik, tág térállasban gazdagon elágazott. Optimális körülmények között 3-4 m magasak. Rostkendernek, illetve kettőshasznosításban (24 cm-es sortávolság )elvetve elérik 2,5m-es magasságot. EMT 16-19 g. Technikai érettséget (teljes virágzás) július végén, augusztus elején éri el. Magérés szeptember első dekádjában kezdődik. Hektáronkénti magtermése 0,8-1,0t.

Termesztési javaslatok:
Magtermesztés céljából ideális sortáv 70 cm, tőtáv 30-40cm. Javasolt vetési norma (kézi aratás esetében): 100 000 csíra/ha. Minden talajon a futó homokon kívül jól terem. Magtermesztésre április 10.-től május elejéig ajánlatos elvetni, 3-4 cm mélyre. Az első kapálással, (20cm magasságik) be kell állítani a tőszámot 3-4 növényre futóméterenként. Az aratást általában szeptember első dekádjában javasolt elkezdeni, amikor 50% -os a magérettség. Ez az időpont variál a csapadék mennyiség függvényében.
Ilyenkor a növényeket le kell vágni és kúpba állítani. A cséplés előtt 2 hétig kúpban állítva szárítjuk.

 

A csehországi fajtakísérletekben 2010-ben vizsgált kender fajták olajtartalma (%)

 

 

Kettőshasznosítású fajták

1990-es évek elején megerősödött az érdeklődés a kender iránt, főleg a környezetkímélő termesztése miatt. Megjelentek az új termékek és elkezdődött az új gyártási technológiák fejlesztése. Az addig a piacon uralkodó kötöző anyagokhoz, durva textíliákhoz és pozdorja lemezekhez társultak a magból és annak az olajából készült élelmiszerek, vegyi cikkek és gyógykészítmények. Ez a kenderfajta vonatkozásában új igényt jelentett. Kettőshasznosítási (kóró- és magtermés egy állományból történő betakarítása) termesztési rendszerbe illő, magérés után aratható fajtákra lett szükség. Az addig termesztett, virágzáskor aratott kétlaki rostkender fajták nem voltak alkalmasak a magtermesztésre, ezért elindítottuk az egylaki fajták nemesítését.
Többirányú szelekciós nemesítéssel előállított, 2006-ban elismert „Monoica”és „Fibrol” a korszerű, többfunkciós egylaki fajták. Felhasználhatók energia-, rost-, és mag-, illetve olajcélú termesztésnél.

 

MONOICA MAGKENDER

FIBROL MAGKENDER

Nemesítés alacsony THC-tartalomra
Rengeteg munkával jár a tudományosan nem kellően megalapozott európai uniós szabályozásoknak való megfelelés a THC-tartalom leszorítására. Ezzel foglalkozott egy poszterünk, melyet a Növénynemesítési Tudományos Napokra készítettünk.