Az Agromag megalakulásakor célként fogalmazódott meg, hogy az akkoriban szűkös kukorica és napraforgó fajtakínálatot kibővítve valós választási lehetőségeket kínáljunk a termelőknek. Kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettünk az új fajták kiválasztására. Eleinte csak kukoricára és napraforgóra koncentráltunk. Az utóbbi évtizedben a kínálat jelentősen átalakult: sokkal több cég és sokkal több fajta van a piacon. Mivel az alapvető célunknak – a valós alternatívának – sok termelő folyamatos megelégedésére sikerült megfelelnünk, ezért a stratégián finomítva és kicsit alakítva továbbra is rengeteg új fajtát és fajtajelöltet tesztelünk és próbáljuk kiválasztani a legjobbakat. Napraforgóban a vetőmagtermelésre specializálódtunk, és a fajtaképviseletről lemondtunk. Csupán étkezési és madáreleség napraforgókat tesztelünk. A hangsúlyosnak megmaradt kukorica kísérletek mellett az őszi és tavaszi kalászosok valamint a szója kísérletek lettek egyre hangsúlyosabbak. Jelenleg évente kb. 150-200 fajtajelöltet, mintegy 1300-1800 kisparcellán vizsgálunk, melyre 10-12 millió forintot költünk. Évente két-három új fajtával bővítjük a kínálatunkat. Ezek közül legszembetűnőbb az őszi búza tesztelése és annak eredménye a dinamikus és eredményes fajtaváltás. Az utóbbi három évben hat új fajtával jelentünk meg a piacon.
A tesztelés mellett az első tíz év után megfogalmazódott, hogy igazi kutatási tevékenységet is kellene végeznünk és a nemesítésbe is be kellene kapcsolódni. Mintegy kísérleti jelleggel indítottuk – a makói malom megvásárlásával egy időben – a búzanemesítésünket. Majd a kezdeti tapasztalatok felhasználásával kialakítottunk egy búzanemesítési programot valamint őszi árpa és tritikálé nemesítésébe is belekezdtünk. Mindeközben nem hagytunk fel a hazai és külföldi fajták tesztelésével és forgalmazásával, mert mindaddig nem kívánunk saját nemesítvényeket felvenni a palettánkra, míg azok legalább egy-egy jelentős tulajdonságban nem jobbak az általunk képviseleti formában forgalmazott egyéb fajtáknál.
A leginnovatívabb tevékenységünk a kendernemesítés. 2008-ban vettük át a megszüntetésre ítélt, egykor világhírű kompolti kendernemesítést. Bár elindítottuk új fajták nemesítését, de a legnagyobb kihívás számunkra egyelőre mégis a genetikai anyag megmentése, a meglevő fajták fenntartása, és a kender, mint ipari növény életben tartása. A hazai kendertermesztés gyakorlatilag megszűnt, így fajtáink vetőmagjának külföldön keresünk gazdát. Óriási kihívás a kender vetőmagtermesztése. Korábban a világ legjobb minőségű kender vetőmagját Magyarországon állították elő, kizárólag kézi betakarítással és csépléssel. Erre ma már alig lehet vállalkozó gazdát találni. A gépi betakarítási technológia pedig kiforratlan, egyelőre nem tudja kezelni a kendet biológiájából adódó nehézségeket. Miközben tehát dolgozunk a genetikai anyag megmentéséért, próbálkozunk a betakarítási technológiák korszerűsítésével és még egy halom ostoba uniós szabályozással is meg kell küzdeni, melyek gátját jelentik a kendertermesztés felélesztésének, és nincs semmilyen tudományos alapjuk. A kendernemesítés nálunk abszolút a jövőbe vetett bizalom jele, mert mióta belefogtunk ebbe a tevékenységbe, még egy évben sem sikerült a ráfordított költségeket visszahoznunk. Annak tudatában, ogy nálunk vannak a világ legjobb rostkender fajtái és annak reményében,hogy ezekre pár éven belül szükség lesz, még folytatjuk egy ideig ezt a tevékenységet.