Jó úton haladunk?
Nyomtatás E-mail


Van helye az árpának a mai köztermesztésben?


A feltett kérdésre teljesen egyértelmű a válasz: igen, az árpának van helye a köztermesztésben. Sőt mi több, igen fontos helye van: az árpa vetésterületét tekintve a 4. legfontosabb növényünk. Az egyetlen kultúrnövényünk, mely őszi és tavaszi vetésű formájában is jelentős vetésterülettel rendelkezik. Az utóbbi években a tavaszi árpa jelentősége csökkent, míg az őszi árpáé növekedett. Mi mozgatja ezeket a trendeket? Mondhatjuk azt, hogy a mostanában jelentkező szélsőségeknek az őszi árpa jobban ellenáll, és azt is, hogy őszivel nagyobb termést lehet elérni, mint tavaszival. Ez mind igaz, de a valódi mozgatórugó a piac. Ha a tavaszi sörárpát jobban megfizetnék, akkor ismét megnőne a területe.

Árpát söripari alapanyagnak vagy takarmánynak termesztünk. A sörárpa átvételi paramétereit a malátagyárak szabják meg. Ami ennél is fontosabb, hogy a felvásárlók az átvehető fajtákat is meghatározzák. Ezek többnyire a söripar igényeinek vannak alárendelve, nem pedig a termelői igényeknek. Az óriási fajtakínálatból ezért csak néhány fajta marad a végén versenyben, amelyeket a termelők és felvásárlók egyaránt elfogadnak. A takarmányárpa a sertés- és baromfitenyésztésben kiemelkedő jelentőségű nagy nyersrost és vitamintartalma, előnyös aminosav-összetétele miatt, és nem utolsó sorban azért, mert az állatok szeretik az ízét.

Tavaszi vagy őszi?

Általában ez a kérdés nem így vetődik fel. Az országban szinte mindenhol lehet őszi árpát termelni, versenytársa nem a tavaszi árpa, hanem az őszi vetésű kalászosok és az utóbbi évtizedben egyre fontosabbá váló repce. Tavaszi árpa is mindenhol termelhető, de az ország jelentős részén kevesebb jövedelemmel kecsegtet, mint a kukorica vagy a napraforgó, így nem kifizetődő a termesztése. Van párszázezer hektár Magyarországon, ahol viszont valamilyen tavaszi kalászost a vetésforgóba muszáj elhelyezni, és vannak területek – vagy a kedvező klimatikus adottságoknak köszönhetően vagy egyszerűen csak azért, mert közel van a végső felvásárló –, ahol a tavaszi árpa versenyképes az őszivel. Ezek azok a területek, ahol érdemes tavaszi árpát termelni. Érdekes, hogy a tavaszi árpa viszonylag sok tápanyagot igényel rövid életciklusa alatt, és sokszor többet is adnak neki, mint a mostoha körülmények között termesztett őszi árpának. A tavaszi árpa többségét sörárpának, míg az őszi nagy részét takarmánynak termesztik.

Árpa vagy búza?

Érdekesebb feltenni azt a kérdést, hogy ha a vetésforgóba őszi kalászost kell elhelyezni, akkor az árpa vagy búza legyen. A válasz egyértelműnek tűnik, mivel a búzát lényegesen nagyobb területen termesztik. A személyes véleményem azonban az, hogy az árpa vetésterülete a búza kárára még növekedhetne. Az árpát jelenleg többnyire azokon a területeken termesztik, amiről azt vélik, hogy ott az árpa többet terem, mint a búza. A kalászosok közül a leggyengébb talajokon az árpa terem a legjobban. A gyenge talajokon sokkal kevésbé esik vissza a termése, mint a búzának. Mivel az árpát döntő többségében a gazdaságok a gyengébb területeiken termesztik, ráadásul kevesebb műtrágya használata mellett, ezért a megyei vagy országos termésátlagok azt mutatják, hogy az árpa kevesebbet terem, mint a búza. Pedig ez nem teljesen így van. Árpa intenzív viszonyok között is termelhető. Ismerek olyan termelőt, aki minden évben 6 tonna felett termel hektáronként és többször ért el 8 tonnás termést. Tavaly helyenként rekordtermések is voltak. Egy észak-alföldi kisparcellás kísérletben az egyik hazai fajta 11,41 t/ha termést adott, a 26 fajtás kísérlet átlaga 10 t/ha felett volt, ráadásul gomba elleni növényvédelem nélkül. Ezek az utópisztikusnak tűnő számok mutatják, hogy az árpának is lehet nagy termése. Ráadásul ezen a helyen az árpakísérlet termésátlaga magasabb volt, mint a búzakísérleté. 10 aranykoronás földben az árpa szinte biztosan többet terem, mint a búza, de ezt meg lehet csinálni 40 aranykorás földben is. Nagy mennyiségű árpát termelni viszont nem könnyű, nagy technológiai fegyelem kell hozzá.

 Nagy gazdaságok sokszor egyszerűen csak azért termelik, mert szeretnék minél hamarabb elkezdeni a betakarítást. Közepes és kistermelők a közepes és gyengébb talajaikon pedig azért vetik, mert a búzánál olcsóbban, a búzáét elérő vagy meghaladó termést kaphatnak. Ne feledjük, hogy az árpát kevesebb vetőmaggal, kevesebb műtrágyával és kevesebb növényvédelemmel termeszthetjük, mint a búzát. Az utóbbi években az árpának a piaca is, ára is jó volt. Jelenleg azonban nyomja a piacot a nagy mennyiségű takarmánybúza.

Korai vagy késői?

Tavaly és tavalyelőtt sok helyen előfordult, hogy az őszi árpát már ki is fizették, mire a búzát elkezdték vágni. Az én válaszom erre a kérdésre az, hogy a korai árpában nagyobb a fantázia, mint a korai búzában. A korai, középérésű vagy késői árpák között nem egyértelmű, hogy melyik terem többet: az egyik évjáratban az egyik, a másikban a másik. Mivel viszont búzában egyre inkább úgy tűnik, hogy a későbbiek teremnek többet, ezért ha bármi indokolja, hogy széthúzzuk a szezont, akkor azt korai árpával és későbbi búzával tudjuk megtenni.

Összefoglalva azt mondhatnám, hogy mind a tavaszi mind az őszi árpának van helye hazánkban.  Ha a kiadásokat vissza kell fogni, akkor az árpa az ideális növény. Könnyű a vetésforgóba beilleszteni, akár búza után is termeszthetjük. Intenzív termesztésnél azonban nagyon lényeges az egyes technológiai elemekre alaposan odafigyelni: a vetésidőn, vetőmagon, csávázáson, műtrágyázáson, növényvédelmen és a betakarításon sok száz kilót nyerhetünk vagy veszíthetünk.

Mátrai Tibor- Agromag